SCHANDA TAMÁS JÁNOS
SCHANDA TAMÁS JÁNOS
SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi évtizedben az audiovizuális médiapiacon a hagyományos televízióműsorok mellett egyre hangsúlyosabbak az online elérhető tartalmak is. Erre a folyamatra reagálva készült el az Európai Unió audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvének a módosítása, amelynek célja, hogy szabályozás és hatósági kontroll alá kerüljenek az úgynevezett videómegosztóplatform-szolgáltatók. Ilyen például a YouTube, a Facebook videómegosztó csatornája, az Indavideó vagy a Videa.
A módosított uniós irányelv rendelkezéseinek egy része korábban már bekerült a médiatörvénybe, a fennmaradó szabályozás átültetését azonban az elektronikus kereskedelmi törvény módosításával szükséges teljesíteni. Az elektronikus kereskedelmi törvény módosításával tehát uniós jogharmonizációs kötelezettségnek teszünk eleget, ezzel az uniós audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv módosításait ültetjük át a hazai jogba.
Tisztelt Országgyűlés! A szabályozás uniós joghatóság alá vonja a videómegosztóplatform-szolgáltatásokat, ennek alapján Magyarországon az NMHH kap felügyeleti jogkört a Magyarországon letelepedettnek minősülő videómegosztóplatform-szolgáltatók felett, és konkrét jogvitákban is eljárhat.
Az átláthatóság érdekében minden tagállami hatóság nyilvántartásba fogja vezetni a joghatósága alá tartozó szolgáltatókat, így könnyen beazonosítható lesz, hogy mely szolgáltatóval szemben mely tagállam hatósága járhat el. A részletes szabályozás alapján eldönthető, hogy mely szolgáltatók felett lesz hatósági jogköre az NMHH-nak, illetve hogy a nagy globális videómegosztóplatform-szolgáltatók az EU-n belül mely tagállam joghatósága alá tartoznak. A szolgáltatások természetesen határon átnyúló jellege miatt kialakításra kerül a tagállami hatóságok között egy együttműködési mechanizmus is annak érdekében, hogy a több tagállamot vagy több tagállam hatóságát érintő konkrét ügyeket is rendezni lehessen.
Az uniós irányelv a videómegosztóplatform-szolgáltatásokat önálló szolgáltatási kategóriaként definiálja, egyértelműen és világosan elhatárolva a médiaszolgáltatásoktól és az egyéb tartalomszolgáltatásoktól. A különbségtétel lényege, hogy míg a médiaszolgáltató a műsorszámok kiválasztása és összeállítása felett tényleges ellenőrzést gyakorol, addig a videómegosztóplatform-szolgáltatóknak a tartalom szervezésén, rendszerezésén túl a tényleges tartalomra nincs befolyása, szerkesztői felelősséggel nem rendelkezik.
Az új szabályok értelmében ezek a szolgáltatók kötelesek azonban intézkedéseket hozni annak érdekében, hogy például a gyermekek és a közönség védelme érdekében a náluk elérhető videóanyagoknál meghatározott tartalmi követelmények érvényesüljenek. Ez azt is jelenti, hogy kötelesek intézkedéseket hozni arra, hogy a reklámokra vonatkozó előírásokat a videót feltöltő személyek betartsák, gyermekekre nézve káros tartalmak, továbbá illegális vagy bűncselekményt megvalósító tartalmak ne kerüljenek fel a videócsatornára.
A gyermekek védelmében hozott intézkedés lehet például az életkor-ellenőrzési és szülői felügyeleti rendszer biztosítása akár a honlapon, akár a mobiltelefonos alkalmazásban. Emellett a szolgáltató köteles panaszbejelentési rendszert is működtetni, amely lehetővé teszi, hogy a károsnak tartott tartalmakat a közönség bejelentse.
Fontos azonban kiemelni, és ezt az irányelv is hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések és műszaki megoldások nem eredményezhetik a véleménynyilvánítás szabadságának és a hálózat semlegességkövetelményének a sérelmét, vagyis nem vezethetnek előzetes ellenőrzési kötelezettséghez, nem eredményezhetik a feltöltött tartalom általános szűrését.
A transzparencia és az egyenlő elbánás érdekében a videómegosztóplatform-megosztók kötelesek az általános szerződési feltételeikben rögzíteni többek között az egyes médiatartalmakkal szembeni követelményeket, a jogviták peren kívüli és bírósági rendezésére szolgáló igényérvényesítési lehetőségeket, valamint a panaszbejelentési mechanizmusokat.
Fontos rendelkezése az új szabályozásnak, hogy az NMHH részére a hatósági felügyeleti jogkör gyakorlása mellé szankcionálási jogkört is biztosít, ami például kiterjed bírságolásra és akár a szolgáltatás felfüggesztésére is. A bírság maximális mértéke elérheti a 100 millió forintot is, sőt ismételten is kiszabható ez az összeg. Figyelemmel arra, hogy a magyar joghatóság alá többnyire magyar tulajdonban álló, kis magyar szolgáltatók tartoznak, ez az összeg várhatóan kellő visszatartó erőt fog jelenteni a jogsértésekkel szemben.
Az uniós irányelv emellett előírja az ön- és társszabályozásnak az ösztönzését is. Ennek megfelelően a törvény rendelkezik a szolgáltatók önszabályozási eljárásáról, valamint megteremti a társszabályozás feltételrendszerét.
Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy ismételten felhívjam a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat a jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv videómegosztóplatform-szolgáltatókra vonatkozó rendelkezéseit ülteti át az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvénybe. A módosítás nyomán a közönség, különösen a kiskorúak nagyobb fokú védelmet élveznek a káros tartalmú videókkal szemben. A szabályok betartására felügyeleti és szankcionálási jogkört kapnak a tagállami hatóságok, így hazánkban az NMHH.
Ennek megfelelően arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
