FÜLÖP ATTILA,
FÜLÖP ATTILA,
FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Csatlakozva az előterjesztő felszólalásához, valóban mérföldkő volt az, amikor Magyarország a világon elsőként ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, amely tartalmazza a jelnyelvvel kapcsolatos kötelezettségeket is, biztosítja a fogyatékossággal élők, így a hallássérült és a siketvak személyek számára a mindennapjaikhoz szükséges jelnyelv használatát, jelentős mértékben javítva ezáltal az életszínvonalat.
Annak az emlékezetes pillanatnak is már több mint egy évtizede, amikor a jelnyelvi törvény általános vitája keretében, 2009 szeptemberében a magyar parlamentben Kósa Ádám európai parlamenti képviselőtárs elsőként szólalt fel magyar jelnyelven. Ezt követően egy olyan törvény került elfogadásra, amely komplexen rendezi a hallássérült emberek mindennapjait érintő élethelyzeteket, óriási lépést téve ezáltal a siket, nagyothalló és siketvak emberek társadalmi integrációja felé. Újabb döntő lépés következett 2011-ben, amikor Magyarország azon kevés állam sorába lépett, amely az Alaptörvényben rögzítette, hogy a jelnyelvet a nemzeti kultúra részének tekinti, és ennek megfelelő védelemben részesíti.
Magyarországon több mint 70 ezer siket és nagyothalló ember él, régi álmuk és törekvésük, hogy az őket megillető kommunikációs jogokat teljeskörűen gyakorolhassák. A jelnyelvi törvény kötelező állami feladattá tette a térítésmentes jelnyelvitolmács-szolgáltatás finanszírozását és a televíziós műsorok feliratozását vagy jelnyelvi tolmácsolását. Nézzük meg a médiaszabályozás terén megvalósult előrelépéseket, hiszen a médiatörvénynek köszönhetően mindannyian tapasztalhatjuk, hogy folyamatosan nő a feliratozással, illetve jelnyelvi tolmácsolással közvetített televíziós műsorszámok aránya. Gondoljunk csak az újévi köszöntőre vagy aktuálisan az operatív törzs napi sajtótájékoztatóira, ahol valóban nap mint nap követhetjük jelnyelvi tolmácsolásban az elhangzott információkat.
A jelnyelvi törvény által létrejött a jelnyelvi tolmácsok országos névjegyzéke, valamint a kötelező továbbképzési rendszer működtetésével a tolmácsszakma presztízse emelkedett. A szolgáltatás magas színvonalat képvisel ma az ország bármely pontján.
A jelnyelvi törvény alapján mára természetessé vált, hogy a siket emberek minden hivatalos és hatósági eljárás során anyanyelvüket, azaz a magyar nyelvet használhatják. Büszkék lehetünk arra, hogy 2013-ban a SINOSZ kezdeményezésével és a kormány támogatása által létrejött a Kontakt videótolmács-szolgáltatás, amely mára több ezer hallássérült személy számára teszi lehetővé, hogy mobileszközök segítségével azonnal jelnyelvitolmács-szolgáltatást vehessen igénybe. Mindez hatalmas segítség számukra, ugyanis ezáltal kiválthatják a személyes megkeresését. Egyúttal kiemelendő, hogy több mint ezer hallássérült személy juthatott ingyenesen okos mobileszközökhöz.
Ezt követően a kormány 2017-ben egy olyan XXI. századi infokommunikációs alapú távszolgáltatás kialakítását indította el, ami a fogyatékossággal élő személyek mindennapjaiban óriási segítséget nyújt.
(14.00)
Mindezek keretében innovatív akadálymentesítést megalkotó távszolgáltatás jön létre, melyhez nem szükséges a személyes jelenlét. Ezzel a munkaerőpiaci helyzet javítását is várjuk és reméljük.
A kormány mélyen elkötelezett a hallássérült személyek és a jelnyelv ügye iránt. Ahogy az elhangzott, a Siketek Világszövetsége a siket és hallássérült emberek társadalmi integrációjának megteremtése érdekében Magyarország évek óta töretlen aktivitását értékelte 2017-ben, amikor harmadik nemzetközi konferenciája - mely program fővédnöke Orbán Viktor miniszterelnök úr volt - eseménysorozatának helyszínéül Budapestet választotta.
Tisztelt Ház! Az eddigiek alapján látható és átlátható, hogy milyen nagy jelentősége van a jelnyelvnek a hallássérült, elsősorban a siket emberek életében, számukra nem a hangok, nem a jelek, nem a beszélt magyar nyelv, hanem a magyar jelnyelv a kommunikáció elsődleges eszköze. Kommunikációjuk és kultúrájuk alapját a jelnyelv alkotja, ez az a csatorna, amelyen anyanyelvi szinten képesek gondolataikat és érzelmeiket kifejezni, és amelyen keresztül a legkönnyebben és a legbiztosabban juthatnak információhoz.
A kormány egyik kiemelt feladata, hogy elősegítse a fogyatékos emberek számára is a teljes élet lehetőségét, biztosítva azokat a szolgáltatásokat, amelyek fogyatékos honfitársaink speciális szükségleteihez igazodnak, és amelyek mindennapi életvitelük során mind teljesebb hozzáférést tesznek lehetővé az oktatáshoz, a kultúrához, a közszolgáltatáshoz és a társadalmi élet különböző területeihez. Annak érdekében, hogy a fogyatékos emberek számára még teljesebben garantálni lehessen a társadalom életébe való bekapcsolódást, a törvény bizonyos rendelkezéseinek módosítása valóban szükséges. A kormány olyan társadalomért dolgozik, melyben a fogyatékos emberek is egyaránt megtalálhatják a helyüket, a módosítási javaslatok ezen törekvés megvalósítását célozzák, ezért a kormány a következők figyelembevételével a törvényjavaslatot támogatja.
Mert milyen új változásokat tartalmaz a törvény? Először is, szó volt az értelmező rendelkezések kibővítéséről, ami valóban azt jelenti, hogy a törvény most rendelkezik ugyan a jelnyelvi tolmácsszolgáltatásról, de nem határozta meg ezek tartalmát, a szabályozás pedig ezt a hiányt pótolja.
A második a magyar jelnyelvből tett nyelvvizsga állami elismerése. A kormány egyetért azzal, hogy ne csak szimbolikusan legyen elismert nyelv a magyar jelnyelv, hanem abból államilag is elismert nyelvvizsgát lehessen tenni. A jelnyelvi törvény elfogadása óta ehhez minden feltétel adott. Magyarország egyébként is élen jár a jelnyelvi nyelvvizsgáztatás rendszerének kidolgozása és alkalmazása terén, és a vizsgáztatás gyakorlata több mint egy évtizede megfelel a nemzetközi előírásoknak.
Harmadsorban: hallottuk, hogy a jelnyelvoktatói névjegyzék felállítását és vezetését is tartalmazza ez a javaslat a magyar jelnyelvoktatás színvonalának és biztosításának megteremtése érdekében. Mint mondottam korábban, a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéhez hasonlóan most egy másik névjegyzék, az oktatók névjegyzéke kerülne bevezetésre, amely, valószínűsíthető, hogy a jövőben a jelnyelv oktatásához előírt képesítéssel rendelkezők nyilvántartásával emelni tudja az oktatás jövőbeni színvonalát.
Negyedsorban: a társadalombiztosítás terhére finanszírozott egészségügyi szolgáltatás keretében igénybe vett jelnyelvi tolmácsolás költségének elszámolása lehetőségét tartalmazza a javaslat, ahol fontos megemlíteni, és ne menjünk el amellett sem, hogy a jelenlegi törvény szerint a közszolgáltatás keretében igénybe vett jelnyelvi tolmácsolás költségét fő szabályként a tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó szervezet viseli, a módosítás pedig azt fogja hozni, azt eredményezi, hogy a társadalombiztosítás terhére fog történni az egészségügyi szolgáltatások keretében igénybe vett tolmácsolások költségének a finanszírozása.
Ötödikként a magyar jelnyelv oktatására vonatkozó képesítési előírásokról rendelkezik a javaslat. A kormány ezt is támogatja, a célkitűzést is, hogy alkalmazkodva a realitásokhoz, anyanyelvi jelnyelvhasználó személyeket is bevonjanak a siket gyermekek jelnyelvi oktatásába.
Tisztelt Ház! Az ismertetett módosításokkal a siket és nagyothalló emberek társadalmi beilleszkedésének javítása érdekében több fontos lépést teszünk, amelyekből most kettőt még egyszer szeretnék kiemelni.
Az egyik ilyen változás a gyerekek jövője szempontjából kulcsfontosságú kérdés, lényeges döntés ugyanis, hogy a gyerekeket anyanyelvi jelelők is taníthassák, hiszen ezeknek a személyeknek a bevonása magasabb színvonalú jelnyelvi oktatást teremthet meg.
A második pedig, amit az előterjesztő is kiemelt: a magyar jelnyelvből tett nyelvvizsga államilag elismert nyelvvizsgának való minősítése, ezáltal a jelnyelv idegen nyelvként választása vonzóbbá tehető, melynek távlati jelentősége és hatása magáért beszél. Példaértékű lenne, ha a jelnyelvi kultúra támogatása terén kivívott vezető szerepünket megőrizve hazánk elsőként ismerné el a jelnyelvi nyelvvizsgát idegennyelv-tudást igazoló állami nyelvvizsgaként.
Magyarország védi a jelnyelvet mint a magyar kultúra részét. Azt gondolom, mindannyiunk közös célja, hogy a siket és nagyothalló emberek az életük minden területén kiteljesedhessenek.
Tisztelt Ház! Eltekintve az elmúlt időszak néhány rosszabb emlékű szavazásától, a magyar Országgyűlés a fogyatékossággal kapcsolatos ügyeket szinte minden esetben nagy arányban, sőt olykor egyhangúlag támogatja. Őszintén remélem, hogy ma is minden képviselő ez iránt érzett fokozott felelősséget, és tudva azt, hogy különleges életsorsokról van most szó, támogatni tudja az észszerű javaslatokat.
Tisztelt Képviselő Asszonyok és Urak! Az előzőekben elmondottakra figyelemmel a kormány támogatja ezt a törvényjavaslatot. Kérem, tegyék önök is. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból. - Szórványos taps az ellenzék padsoraiból.)
