DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS,
DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Valóban egy nagyon nagy javaslatcsomag van előttünk, ugye, 37 - szerintünk - törvényből áll a salátatörvény, és ezek közül azért amikről beszélni is fogok, a döntő többsége egymástól jól elkülöníthető, teljesen különböző tárgykörben van, ráadásul olyan komoly eszközöket ad például a nemzetbiztonság területén, amik, azt gondoljuk, hogy megértek volna külön törvényt, külön vitát, és mint ahogy az eddigi, akár államtitkár úr expozéjából vagy az eddigi ellenzéki vezérszónoklatból is kiderült, a 15 percbe igen nehezen lehet összesűríteni még a jogos kritikákat is, nem azt, hogy ezt rendesen, érdemben ki tudjuk beszélni. Gyakorlatilag, ha a 37 törvény címét és az első két sort felolvasnánk, eltelne a 15 perc. De akkor hadd emeljek ki pár, továbbra is számunkra kétséges dolgot!
Először is, hosszan nem fogok arról beszélni - és bocsássák meg ezt nekem -, ami támogatható. Kiemelem például az imént említett okmányokra vonatkozó egyszerűsítést vagy éppen a jogharmonizációs kérdéseket, vagy éppen a koherenciát, vagy egyéb más egyszerűsítést, deregulációt érintő kérdéseket. Ezek támogathatóak, nyilván ezt most külön nem fogom szóba hozni.
Ami szerintem fontos, hogy a parlamentben elhangozzon, az egyik a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ, azaz a TIBEK tekintetében, hogy a felállításakor az ügyészség nyomós indok miatt maradt ki azon együttműködő szervek felsorolásából a nemzetbiztonsági törvényben, akikre kiterjesztették az új nemzetbiztonsági szolgálat elemző, tájékoztató és koordinációs tevékenységét. Ugyanis az ügyészségek nyomozótevékenysége jelentős részét képezi a rendvédelmi szervek állományába tartozó személyekkel és a mentelmi joggal rendelkező személyekkel - itt egyáltalán nem elsősorban magunkról, képviselőkről, bírákról, ügyészekről beszélek elsősorban - szemben lefolytatott eljárások. Tehát nyilvánvalóan súlyosan sérthetné az az eljárások érdekét, ha például - és ez nyilván az egyeztetésen is elhangzott kritikaként - a nyomozó ügyészek, ha egy rendőrre, ha egy hivatásosra dolgoznak rá, akár korrupciós bűncselekmény miatt is, egy másik rendvédelmi szerv ehhez az adathoz, információhoz hozzájutna, hogy ez a titkos nyomozás, titkos felderítő munka vele szemben folyik.
Ezt önök a törvényjavaslatban úgy kívánják megoldani - mert azt elismerik, hogy ez problémát okoz -, hogy nemzetbiztonsági, legdurvábban a polgárok magánéletét is és mindenféle garanciális védettségét sértő titkosszolgálati eszközökkel kapcsolatos szabályozásba azt írják bele, hogy a két szerv együttműködési megállapodásban majd lefekteti, hogy milyen körű adatokat adnak át egymásnak, és milyet nem.
Ilyen tárgykörben továbbra is azt állítom, államtitkár úr, hogy lehet, hogy bonyolult szabályozás, lehet, hogy több idő kéne rá, lehet, hogy sokat kéne még rajta gondolkodni, vagy egy picit több energiát belefektetni, de szerintem nonszensz, hogy az egyik legfontosabb garanciális szabályokkal körülvett tárgyban a titkosszolgálati eszközök használata, és az, hogy ezeket az információkat ki kivel osztja meg, ebben a témakörben beírunk egy kétharmados törvénybe egy olyan mondatot, hogy majd ezek egymás között megállapodnak, hogy mit osztanak meg egymással, meg mit nem. Ennyi erővel állhatna az egész nemzetbiztonsági törvény ebből az egy passzusból, hogy majd mindenki mindenről megállapodik, azt’ csókolom. Szerintem ez nem jó, államtitkár úr, és továbbra is azt javasoljuk, hogy ez ne maradjon így. Nem lehet a mindenkori rendőri vagy TIBEK-vezetőre és a mindenkori legfőbb ügyészre bízni azt, hogy milyen megállapodásokat kötögetnek. A magyar Országgyűlés szerintem a polgárai védelmében ezt a garanciális szabályt egy ilyen elnagyolt mondattal nem adhatja ki a kezéből. Nekünk ez a meglátásunk.
A kibervédelem a XXI. század egyik legfontosabb stratégiai kérdése, ebben is egyetértünk; abban is, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknak nagyobb eszközt kell adni arra, hogy meg tudják védeni az államot, vagy akár konkrétan meg tudják védeni az állampolgárok életét és biztonságát bizonyos támadásokkal szemben.
(20.00)
Ebben a tekintetben a javaslat a nemzetbiztonsági törvény 8. § új (7) bekezdésének b) pontjában nagyon erőteljes eszközt hoz a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kezébe, hiszen a támadásokkal szembeni aktív fellépés lehetőségének megteremtése önmagában nem kifogásolható, ugyanakkor az alkalmazásának törvényi feltételeiről a tervezetben foglaltaktól részletesebben indokolt rendelkezni. Ennek szükségességét jól mutatja, hogy miközben az Ibtv. igen szélesen meghatározza például a fenyegetés, a kockázat, a biztonsági esemény fogalmait, addig a nemzetbiztonsági törvény még az aktív fellépés feltételeinek és az igazolásul szolgáló támadás körülírását sem tartalmazza. Biztos marha unalmas, ahogy így mondom, próbálom magyarul mondani, hogy mindenki értse. Tehát nincs benne a törvényben az, hogy mi az az eset, amikor a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ezeket a nagyon erőteljes eszközöket használhatja, míg egyébként az Ibtv.-ben ezek konkrétan meg vannak határozva, hogy mit ért a költő ezeken az eseteken. Addig így csak úgy általában egy támadás. De hogy mi az a támadás, mikor éri el azt a szintet, azt nagyjából az dönti el, aki ezt az eszközt használhatja. Ebben is jó lett volna még valamilyen garanciát belerakni.
Ugyancsak az információbiztonsággal és kibervédelemmel van összefüggésben az Ibtv.-be iktatott rendelkezés, ez a 146. §-a a javaslatnak, ami szerint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Hivatal - attól függően, hogy polgári vagy katonai jellegű a támadás - 90 plusz 90 napra elrendelheti annak az elektronikus hírközlő hálózat útján továbbított adatnak vagy egyéb, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, amely a magyar kibertér biztonságára fenyegetést jelent, és amellyel kapcsolatban az eseménykezelő központ biztonsági eseménykezelést folytathat.
(Az elnöki széket Sneider Tamás,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Itt jegyzem meg, hogy a honvédelmi résznél én is átsiklottam az egyeztetésen, de jobban elolvasva azt a javaslatot, államtitkár úr, ami azt mondja, hogy honvédelmi érdeket sért vagy veszélyeztet, ebben az esetben kétszer 90 napra bármilyen adatot vagy adatot közlő szolgáltatót, azaz szervert, internetszolgáltatót, az egész Telekomot, bármit le lehet kapcsolni. Az számomra például biztos, hogy elfogadhatatlan, hogy honvédelmi érdeket sért vagy veszélyeztet.
Egy olyan országban élünk, ahol a képviselőtársunk azért áll büntetőbíróság előtt, mert országgyűlési képviselőként egy nem nyilvános honvédelmi adatot az ügyészség szerint nyilvánosságra hozott, nyilván az ő megítélése szerint nem ő hozta nyilvánosságra, de ezért büntetőbíróság előtt áll országgyűlési képviselőként, hogy most akkor melyik katona, vagy nem az a katona, vagy annak a katonának a gyereke volt vagy nem volt ott. Egy olyan időszakban, ahol országgyűlési képviselőként folyamatosan kvázi fenyegetnek minket, hogy ne is érdekeljen minket, de ha meg is tudjuk, ne merjük nyilvánosan megmondani, hogy mi a Magyar Honvédség tényleges létszáma, mert az a honvédelmi érdeket sérti, abban az esetben nekem ez a kifejezés teljesen parttalannak tűnik, hiszen - még egyszer - ezen törvény alapján, ha valaki honvédelmi érdeket sért vagy csak veszélyeztet, kétszer 90 napra le lehet lőni azt a szolgáltatást, szolgáltatót, szervert, internetes portált, gondolom, bármit, ami veszélyeztet, mondjuk, esetleg azért, mert megír egy cikket a honvédséggel kapcsolatban, ami nem tetszik. Ebből a szövegből nem derül ki, államtitkár úr, még egyszer mondom.
Ami az ideiglenes jelleget illeti: valaki elárulja nekem, hogy kétszer 90 nap hol ideiglenes? Az internetes szolgáltatás tekintetében kétszer 90 napra ellehetetleníteni a szolgáltatást a bolygó melyik részén tekintik ideiglenesnek? A kétszer 90 nap, az fél év, azalatt bármelyik vállalkozás tönkremegy, az végleges. Hogy milyen célból és miért akarják ezt az eszközt használni, arról hallhattunk ott bent, de azt inkább hadd ne mondjam most itt el nyilvános ülésen, azzal se értek egyet. Szerintem nem lehet a jogalkotást és a jogalkalmazást furkósbotként használni senkivel szemben.
Ha valaki megtámadja hazánkat, és ideiglenesen el kell lehetetleníteni azt a szolgáltatót, az nem kétszer 90 nap. Ott az egyeztetésen is elhangzott, hogy ezek percekig, órákig, maximum egy vagy két napig tartó támadások. Hogy ezért miért kell törvényben 180 napos lehetőséget adni, ezt továbbra sem értjük, és nem is tudjuk elfogadni, még egyszer mondom, az ideje miatt, nem azért, mert van ilyen intézmény; az ideje parttalan számunkra.
A következő témakör, amiben biztos nem fogunk egyetérteni, az a létfontosságú rendszerekkel kapcsolatos új szabályozás, amiben a javaslat 136. §-a az Lrtv. kiegészítéséből a különleges jogrend honvédelmi törvényben és katasztrófavédelmi törvényben meghatározott szabályaitól eltérő speciális rendelkezéseket állapít meg a létfontosságú rendszerek tekintetében, amelyek gyakorlatilag korlátlan beavatkozási jogosultságot adnak a kormánynak. A javaslat szerint a delegált kormányzati összekötő szakemberek - megint megjelennek, ez egy nagyon nagy divat mostanában - feladat- és hatáskörét, az érintett létfontosságú rendszer együttműködési kötelezettségének tartalmát, valamint felügyelete átvételének feltételeit és rendjét teljes egészében kormányrendelet fogja majd valamikor megállapítani. Tehát ma a parlament csak azt mondja, hogy a jövőben a kormány azt csinál, amit akar.
Majd rendeletben szabályozza, hogy ezeknek a cégeknek, amelyek magáncégek és állami cégek is, létfontosságú rendszer, talán mindenki érti, energetika, alapvető szolgáltatások biztosítása - még egyszer mondom, nagyon komoly magáncégek is vannak benne -, ezek feletti felügyeletet a kormány hogyan és miként fogja átvenni, az a törvénybe nem kerül bele, hanem rendeleti úton majd azt csinál, amit akar. Nem tudunk vele egyetérteni. Tehát mi azt gondoljuk, hogy ezt valamilyen korlátok közé kellene szorítani.
Elhangzott az a szerintünk cinikus válasz az egyeztetésen, hogy hát, most miért mondjuk ezt, ezek legalább törvénybe kerülnek, és ezek további korlátokat fognak jelenteni, hiszen jelenleg az itt a parlamentben elfogadott felhatalmazási törvény értelmében a kormány ma azt csinál, amit akar. Ezt csak azért szerettem volna itt is idézni, mert ezt sokan a kormánypárti képviselőtársaim közül meg a kormány tagjai közül egyfolytában próbálják tompítani meg azt mondani, hogy az ellenzék nem mond igazat. De hát a hétpárti egyeztetésen maga a Belügyminisztérium fejezte ki érvként, hogy gyakorlatilag ma a kormány azt csinál, amit akar bármely területen, ez egyébként így van, örüljünk neki, hogy ez most legalább törvénybe kerül.
Államtitkár úr, nem örülünk neki, mert egyébként a Covid-törvény addig adja ezt a lehetőséget a magyar kormánynak, amíg a kormány ezt vissza nem vonja, de előbb-utóbb, gondolom, csak vége lesz, ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása pedig minden következő időszakban lévő rendkívüli veszélyhelyzetben vagy rendkívüli helyzetben a kormánynak ezt a korlátlan jogkört odaadja, hogy a legfontosabb cégek fölött átvegye az irányítást. Mi ennek nem látjuk az értelmét.
A közfoglalkoztatással kapcsolatban, kimondottan csak a közfoglalkoztatás és a nemzetbiztonsági megbízhatósági vizsgálat kapcsán: államtitkár úr, szerintem, vagy nem tudom, nem biztos, szerintem a parlament többsége egyetért azzal, hogy Magyarországon is jó lenne olyan rendezett, szép portákat látni, mint a tőlünk, mondjuk, nem olyan távoli Ausztriában. Ehhez, amilyen eszközöket föl tud használni az állam, a kormány, az Országgyűlés, azt érdemes használni. Én azt állítom, azon túlmenően, hogy a jogi problémáit is mindjárt elmondom, hogy ez egy teljesen alkalmatlan eszköz.
Ha valaki nekem megmondja, hogy attól, hogy mondjuk, derékig ér a gaz K. József háza előtt, és ő azt nem vágja le, ezért elveszem tőle a közmunkát és azt a lehetőséget, hogy bevételhez jusson, hogyan fog eltűnni a gaz K. József háza elől; mert ha K. Józsefet megbüntetem, aki, mondjuk, nem fizeti ki - egy kicsit rendpárti lesz a dolog, amit mondok, de így gondolom -, és ezért közérdekű munkában odaviszem K. Józsefet, és levágatom vele a saját háza előtt a füvet, akkor legalább le lesz vágva a fű. Jelen javaslat szerint se a fű nem lesz levágva, se K. József nem kap lehetőséget arra az életében, hogy egyáltalán egyről a kettőre jusson.
Szerintünk alkalmatlan eszköz, ez a legnagyobb bajunk vele. Nem az, hogy nem szeretnénk, ha az ország ilyen szempontból előrébb tudna lépni. Jogilag meg az a probléma, hogy három évvel ezelőtt hajította ki ez az Alkotmánybíróság ezt a javaslatot úgy, ahogy van. Nem tudom, azon kívül miben bíznak, hogy cserélgették az Alkotmánybíróság tagjait. Nagyon kíváncsiak leszünk, hogy három év alatt bármi változott-e ebben.
Végezetül a megbízhatósági vizsgálattal kapcsolatban, ami kiterjesztené további területekre: elmondtuk, hogy aki hisz ezekben a megbízhatósági vizsgálatokban, annak biztosan tetszik ez a javaslat. Mi az első perctől kezdve azt mondtuk, hogy amíg a megbízhatósági vizsgálatot, ami azt jelenti, hogy bűncselekménnyel provokálva lehet rendőröket, rendvédelmi szervek munkatársait korrupció csapdájába rakni, és megnézni, hogy hogy viselkedik, amíg ez a szabály, államtitkár úr, az államtitkárokra, a miniszterekre, a miniszterelnökre és népi zenekarának a környezetére, oligarcháira nem terjesztődik ki, addig szerintünk teljesen indokolatlan a rendvédelmi állományt ezzel vegzálni.
Szerintünk ott kellene kezdeni, ahol valódi korrupció van. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki sorokból.)
(20.10)
