DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT,
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT,
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ilyen késői órán mindenképpen törekedni fogok arra, hogy elkerüljem az ismétléseket, hiszen képviselőtársaim nagyon részletesen, paragrafusról paragrafusra értékelték ezt a jogszabályt. Ugyanakkor néhány dologra szeretnék ráerősíteni.
Mindjárt azzal kezdem, hogy beszéltek képviselőtársaim a Belügyminisztériumban tartott egyeztetésről. Ez ötpárti egyeztetés volt, de ez nem a Belügyminisztérium hibája volt, én is kaptam meghívót, amit köszönettel vettem, de az utolsó pillanatban kellett egyéb irányú elfoglaltságok miatt lemondanom a részvételt. E tekintetben egy picit vitatkoznék Vadai képviselő asszonnyal, és sokkal inkább egyetértek Varga-Damm Andrea képviselő asszonnyal, hogy a Honvédelmi Minisztériummal összevetésben a Belügyminisztérium sokkal konstruktívabb. Ebben a helyzetben már a szándékot is értékeljük, hogy vannak ilyen egyeztetések, amely egyeztetések általában érdemi egyeztetések, még ha viszonylag ritkán is jutunk egyezségre. Én is jártam már úgy - és ez mindenképpen pozitívum a Fidesz elmúlt tízéves kormányzásának a mérlegében -, hogy volt már olyan javaslatom, amit beépítettek jogszabályba és elfogadtak, akár még a jogszabály benyújtása előtt is. Tehát azt mindenképpen szerettem volna elmondani, hogy ég és föld a különbség a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium hozzáállásában. A Fidesz-kormányzati struktúrában mindenképpen a jó példák közé sorolandó ez a hozzáállás.
Ugyanakkor mivel nem tudtam részt venni ezen az egyeztetésen, próbáltam érdeklődni képviselőtársaimnál, akik ott voltak, mert nem minden információ került ki. Varga-Damm Andrea képviselő asszony is utalt az atomenergiával kapcsolatos jogszabály-módosításokra. Azt szeretném kérni államtitkár úrtól, hogy ha van rá lehetőség, ne csak a zárszóban reagáljon erre, mert én konkrét kérdéseket is szeretnék feltenni, és szeretném, ha a vita közben egy kis pontosítást kapnánk erre vonatkozóan.
Mint már mondtam, szeretném elkerülni az ismétléseket, ugyanakkor egy picit ráerősítenék egy konkrét problémafelvetésre, amivel valószínűleg némi vitát fogok generálni, mondjuk, Varga-Damm Andrea képviselő asszonnyal bizonyosan. Azt megállapíthatjuk, hogy nem a célok tekintetében van vita, hanem abban, hogy ez az eszköz alkalmas-e a célok elérésére. Itt a már többször említett közfoglalkoztatással kapcsolatos rendelkezésről van szó. Egész pontosan, ahogy azt már idézte képviselőtársam, itt arról van szó, hogy az álláskeresőt három hónapra ki kell zárni a közfoglalkoztatás lehetőségéből, ha a lakókörnyezete rendezetlen. Már Harangozó képviselő úr is pedzegette, hogy néhány éve is volt egy ilyen próbálkozás, de az Alkotmánybíróság 2017-ben valóban megsemmisítette azt a rendelkezést, 2017. november 15-én hatályukat vesztették ezek a rendelkezések.
Érdemes egy kicsit belemenni abba, hogy mi volt akkor az Alkotmánybíróság indoklása. Megállapították, hogy a közfoglalkoztatottak esetében az elsődleges munkaerőpiacra történő átvezetés a cél. Már a jogalkotói elképzelés is az volt, azt feltételezte a jogalkotó is, hogy alapvetően a rászoruló csoportokat érinti a közfoglalkoztatás, s hogy tipikusan nehéz anyagi helyzetben lévő, a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeihez tartozó személyekről van szó; ugye, a minimálbérnél is alacsonyabb a közfoglalkoztatási jogviszonyban megkereshető összeg. Az Alkotmánybíróság álláspontja akkor az volt, hogy nincs semmiféle észszerű indoka annak, hogy az álláskeresőket pusztán ilyen különleges életvezetési előírások miatt megkülönböztessék. Arra a következtetésre jutottak, hogy a vagyoni helyzet szerinti rejtett diszkrimináció esete áll fenn egy ilyen rendelkezés kapcsán, és semmiképpen nem indokolható, hogy a munkavégzéstől független lakókörnyezeti feltételekhez kössék ezt a lehetőséget. Azt gondolom, hogy itt ugyanezzel a helyzettel szembesülünk. Szeretném kérdezni államtitkár úrtól, hogy hogyan viszonyulnak ehhez a kérdéshez, számítanak-e arra, hogy az Alkotmánybíróság ugyanerről a kérdésről most majd másképpen fog rendelkezni.
Szeretném aláhúzni azt, amire képviselőtársaim már utaltak, hogy itt nem a céllal vitatkozunk. Varga-Damm Andrea képviselő asszony is azt mondta, hogy ez mindenképpen üdvözlendő. Nagyon jó lenne minden eszközt felhasználni arra vonatkozóan, hogy szebb legyen a környezet, és ezt valóban el is lehessen érni.
(20.30)
Ugyanakkor ez az eszköz jól láthatóan alkalmas, és most itt ezeket a korábban elhangzott érveket nem szeretném megismételni, ugyanakkor látszik az, hogy konkrétan az elérendő cél tekintetében vannak egyéb lehetőségek, amelyekkel már lehetne élni. Ugye, például a hulladékfelhalmozás kapcsán a hulladékokról szóló törvény lehetőséget ad erre, hasonlóképpen a balesetveszélyes építmények tekintetében az építési szabályozások is lehetőséget adnak, a gyom kapcsán az eredeti javaslatban az szerepelt, hogy a terület nagy részét gyom fedi, erre is vannak különböző jogszabályok, hogy ezzel is lehet élni, illetve az önkormányzatoknak vannak olyan lehetőségeik, számtalan lehetőségük van, amelyekkel megint csak helyi szinten lehetne kezelni ezt a problémát.
Itt mondjuk, a közösségi együttélés szabályaira vonatkozó, elég tág mozgástér, ami az önkormányzatok rendelkezésére áll, ezt a lehetőséget célozza, kezeli. Mi tehát nem értünk egyet azzal, hogy ugyan a céllal egyet lehet érteni, de hogy ez a fajta jogalkotás lehetőséget biztosít arra, és valóban, nem indokolja, hogy ilyen helyzetben, mondjuk, kizárják a közfoglalkoztatásból az érintetteket.
Úgyhogy ezt mindenképpen kockázatosnak és hibásnak tartjuk, arról nem is beszélve, hogy itt a jogszabálytervezetben elég pongyola fogalmazás volt a tekintetben, hogy mi számít rendezett környezetnek, vagy mi nem számít rendezett környezetnek, és azért ez mindenképpen aggodalomra ad okot a tekintetben, hogy pontosan a pongyola szabályozás miatt itt szubjektív értékítéletekre is lehet lehetőség, és ne forduljon elő, de elképzelhető, hogy ezek visszaélnek, és ilyen módon nagyon sokan… - vagy kerülhetnek emberek hátrányos helyzetbe. Ezt tehát semmiképpen nem tartjuk jónak, és mindenképpen örülnék annak, hogyha az államtitkár úr még a zárszó előtt reagálna erre röviden, hogy az alkotmányossági aggályokkal kapcsolatban miképpen és hogyan vélekednek most.
Akkor ami konkrét kérésem vagy kérdésem lenne: ugye, itt több ponton is foglalkozik a jogszabály, ez a salátatörvény az atomenergia használatával kapcsolatos kérdésekkel, a nukleáris létesítmények biztonságával, ideértve nemcsak az atomerőmű biztonságával, hanem a nukleárishulladék-tárolók kérdésével vagy azok őrzésével kapcsolatban, illetve, ugye, itt a Paksi Atomerőmű kapacitásfenntartásával kapcsolatos beruházásokkal is.
Én erre szeretnék rákérdezni - mi is próbáltuk értelmezni ezeket a rendelkezéseket -, hogy pontosan mi indokolja ezeket, és hogy ezt így lefordítva kicsit konyhanyelvre hogyan kell értelmezni, és miért van szükség konkrétan ezekre az atomenergiát, nukleáris energiát, radioaktív hulladékok tárolását érintő módosításokra.
Tudjuk azt, hogy ez egy nagyon-nagyon forró kérdés, és sehol a világon nem megoldott a nagy aktivitású nukleáris hulladékok elhelyezése, a kiégett fűtőelemek és az ilyen nagy aktivitású hulladékok most is egy ilyen átmeneti tározóban vannak a Paksi Atomerőmű területén, illetve az országban a kis és közepes aktivitású nukleáris hulladéknak több tárolója és végleges tároló is van. Bátaapátiban van már egy ilyen mélygeológiai tároló, ahol a kis és közepes aktivitású hulladékokat elhelyezik, nagyon régóta folynak kutatások Boda térségében a nagy aktivitású hulladékok kezelésére vonatkozóan, és itt-ott látni jeleit annak, hogy különböző jogszabályokban foglalkoznak ezzel a kérdéssel, itt, ebben a jogszabályban is a kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású hulladékok kezelésének nemzeti programjára is van utalás. Erre szeretnék pontosabban rákérdezni, hogy ezt a vitát, mondjuk, még itt tudjuk folytatni e tekintetben.
Összességében viszont azt tudom mondani, hogy én most konkrétan néhány dologra utaltam, de a módosítások, a javaslatban lévő módosítások jelentős részét indokoltnak és támogathatónak tartjuk. Ugye, itt néhány problémára felhívtuk a figyelmet, amelyben nem értünk egyet, de összességében én azt tudom mondani, hogy a javaslat jelentős része viszont támogatható, de mindenképpen szükséges látnunk, hogy például az atomenergia tekintetében mi a módosítási szándék, mi van emögött. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiban.)
