DR. VARGA-DAMM ANDREA,
DR. VARGA-DAMM ANDREA,
DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Való igaz, amit államtitkár úr expozéjában elmondott, hogy a belügyminiszter úr lehetőséget adott mind a hét frakció képviselőjének arra, hogy a benyújtás előtt valamelyest ezt a törvényjavaslatot meg tudjuk ismerni, illetőleg igyekezzünk megtenni azokat a módosító javaslatainkat, amelyekről úgy érezzük, hogy a javaslatot javítani tudják.
Az is megtisztelő volt, hogy az egyeztetésen miniszter úr Harangozó Tamás képviselőtársam és az én nevemet emelte ki, amikor is arról beszélt, hogy azért döntött úgy, hogy benyújtás előtt egyeztetés lesz, mert mi korábban, amikor később, már benyújtás után tartották meg az egyeztetést, ezt némileg, különösen a nagy terjedelmű salátatörvények alkalmával kifogásoltuk. Ritka ez egyébként a kormányzatban, hogy egyáltalán egy ellenzéki képviselő kérését vagy észrevételét elfogadják.
Amikor ezt a 192 paragrafusból álló, 37 törvényt módosító javaslatot a kezembe fogtam, akkor az a mondás jutott eszembe, hogy ha a természetnek annyi törvénye lenne, mint az államnak, az Isten sem tudna rajta uralkodni. Merthogy egyébként függetlenül attól, hogy ezekben a javaslatokban is indokolt-e mindaz a változtatás, amit szolgál, azt azért meg kell állapítanunk, hogy a törvényhozás már olyan mennyiségű új törvényt, új szabályrendszert vezet be, amit el nem tudom képzelni, hogy az egyszerű alkalmazottak, mindazok, akiknek végre kell hajtania ezeket a rendkívül bonyolult szabályokat, valóban meg tudnak vele küzdeni, és nem a bizonytalanságot generálja. De az is tény, hogy mindig az élet igazolja, hogy egy-egy javaslat majd a gyakorlatban miként váltja be a hozzáfűzött reményeket.
Rendkívül sokfajta életviszonyt szabályoz, és nem is szeretném mind a 37 törvény rendelkezéseit kiemelni, ezért csak párat hozok ide. Az elektronikus információbiztonság az egyik javaslatrész, ami azért született, mert a 2019/2213-as kötelezettségszegési eljárásban azt állapították meg, hogy nem teljesítettük azokat az információátadásokat, amelyek alapján a Bizottság értékelést tudott volna készíteni arról, hogy az irányelvet, amely előírja a működés feltételrendszerét, megvalósítottuk-e. Úgyhogy ily módon a javaslatnak ez a része mindenképpen a kötelezettségszegési eljárás következménye.
Komoly és részletes terjedelmű eleme a körözési nyilvántartási rendszer szervezeti és jogi fejlesztése, amely mindenképpen üdvözlendő, amikor arról beszélünk, hogy szeretnénk a bűncselekmények felderítési hatékonyságát növelni, és szeretnénk azt, hogy azok a polgárok, akik bűnre adják a fejüket, ne tudjanak kibújni a körözési rendszer eredményessége alól. Ezekről a javaslatokról mindig az élet fogja bebizonyítani, hogy indokolt volt-e vagy sem. Én belügyminiszter úrnak is mindig azt szoktam mondani, hogy azt kérem, hogy valamilyen módon a személyek autonómiáját korlátozó rendelkezések soha ne lépjék át azt a határt, hogy már zaklatásnak lehessen minősíteni. Eddig úgy láttuk, hogy a gyakorlat efelé haladt, és nincsenek oktalanul zaklató eljárásrendek.
Az állami nyilvántartások racionalizálása is egy fontos eleme ennek a javaslatnak, a különböző igazolványok kiadásának gyorsítása valójában egy társadalmi igény, és ma, az informatika világában azt gondolom, hogy amíg technikailag ezt meg lehet oldani, akkor jó, ha jogszabályi javaslat is ezt szolgálja.
A rendőrségi törvény módosításában volt egy olyan paragrafusrész, a rendőrségi törvény 7. § (1c) bekezdésének aa) pontja, amit nemcsak én, hanem Kósa Lajos honvédelmi bizottsági elnök úr is kifogásolt, mely szerint a megbízhatósági vizsgálat alól kivételt jelentene a speciális finanszírozású gyógyszerek és orvostechnikai eszközök mint beszállítók munkavállalóinak, illetőleg magának a szervezetnek a megbízhatósági vizsgálata. Én magam is kértem, hogy ez a módosítás szülessék meg, azaz vegyék ki mint kivételt. Nem akceptálta a minisztérium. Igazából az egyeztetésen magyarázatot nem kaptunk rá, de azért azt tudni kell, ha most például én dönthetnék arról, hogy megbízhatósági vizsgálatot kivel szemben alkalmaznék, pont azért, mert a speciális finanszírozású gyógyszereknek és orvostechnikai eszközöknek, ha más miatt nem, legalább az értéke miatt komoly kockázata van, hiszen a hatékonyság és az érték az ilyenfajta kezeléseknél nagyon is együtt jár, úgy gondolom, hogy ezek a szervezetek még lehet, hogy még inkább indokolnák, hogy ezt a vizsgálatot elvégezzék.
Nem nagyon kaptunk magyarázatot, csak reménykedni tudok, hogy nem valamifajta lobbierő generálta ezt a kivételt.
(19.40)
Nagyon fontos eleme a javaslatnak a vízgazdálkodásról szóló jogszabály, és ennek van egy nagyon érdekes eleme, ez pedig a csatornarendszerek felújítása. Az országunkban a csatornák vagy a csatornarendszerek nagy részét állami vagy uniós forrásból finanszírozzák, és bizony nagyon sokszor szembetalálkozunk azzal a kérdéssel, hogy a csatornarendszer vagy annak egy része nem állami, hanem magántulajdonban van. Miután pedig az állami finanszírozás vagy az uniós finanszírozás fő szabály szerint állami tulajdonon lehetséges, ezért egy új javaslat került benyújtásra azért, hogy valamilyen módon ezt feloldják. A vagyontörvény tiltja azt, hogy vegyes tulajdon keletkezzen, tehát állami és magántulajdon például egy ilyen beruházás eredményeként, hiszen már a polgári törvénykönyv is mondja, hogy a ráépítés eredményeként tulajdon keletkezhet, úgyhogy az a célja a javaslatnak, hogy abban az esetben, ha magánberuházásokat állami vagy uniós forrásból finanszíroznak, akkor valamilyen módon állami tulajdonba kerüljenek ezek a csatornarendszerek.
Azt azért meg kell mondjam, az indokláshoz hadd fűzzem azt az ellenzéki képviselői gondolatot, hogy bár igaz, hogy az uniós és állami támogatások ne magánvagyonokon történjenek, de azért amikor több száz milliárd forint kerül magáncégek fejlesztésére közpénzekből úgy, hogy azok magántulajdonban maradnak, akkor azért ennek a gondolatsornak - és hangsúlyozom, ez nem a Belügyminisztériumnak és nem államtitkár úrnak szól - az egész kormányzatban szemléletként kellene uralkodnia. Hiszen ha megnézzük, hogy például akik az állami támogatásokat kapják, azokat a mértékeket és azt a vagyont, ami abból létrejön, és azt a hozzájárulást, amit a magánember vagy magánszervezet szolgáltatott, ha azokat az arányokat megnézem, akkor Magyarországon tombol az állami források magántulajdon növelésére való felhasználása.
Itt jön egy következő elem, ez a közfoglalkoztatási kérdés. Azt pontosan tudom, hogy még ellenzéki oldalon egymás között is lesz vitánk arról a részéről, amikor is azt mondja, hogy a közfoglalkoztatottat ki lehet zárni, ha a saját portája rendetlen. Meg kell mondjam, hogy én ezt támogatom - és ezt a belügyminiszter úr előtt is elmondtam -, nem azért, mert bármilyen módon gondolom, hogy a közfoglalkoztatott ezt a lehetőségét - hiszen más munkát nem tud találni - elveszítse, de be kell látnunk, hogy az egész országban a rendetlenség és a kosz uralkodó. Nem pénz kérdése rendet rakni magunk körül. Nem pénz kérdése lekaszálni a füvet. Nem pénz kérdése, ecet és víz kérdése tisztán tartani a környezetet.
Én ügyvédként, meg kell mondjam, azért is vagyok ennyire érzékeny erre a kérdésre, mert számtalan helyszíni szemlén voltam a gyakorlatom alatt, méghozzá nagyon sokszor magas értelmiségi emberek portáján vagy lakásában is, és elképedtem a rendetlenségen és a koszon nagyon sokszor. Azt gondolom, hogy akinek a környezete rendetlen, annak a szelleme is az, tehát nem hiszem el, hogy egy rendetlen közegben élő embernek tiszta az agya. Nem hiszem el! És nekem azt se magyarázza senki, hogy a zseni körül mindig rendetlenség van. Az igaz, hogy az én íróasztalomon is mindig rendetlenség van, de az íróasztal körül viszont rend van és tisztaság.
Bocsássanak meg, hogy ilyen szólamot hozok ide a Ház elé vezérszónoklatomban, de hát mégiscsak az élet jön be a Parlamentbe, és a Parlament falai közül meg azt szeretnénk, hogy olyan dolgok menjenek ki, amik az életet, az emberek mindennapi életét kedvezően befolyásolják.
Én azt kértem a belügyminiszter úrtól, hogy ezt a gondolatsort vezesse majd tovább, tehát ne csak a közalkalmazottakat (sic!) büntessük azzal, ha a portájuk nincs rendben - bár azért azt gondolom, hogy elég kevés közalkalmazottnak (Nacsa Lőrinc: Közfoglalkoztatott.) van saját portája -, mindenképpen azt gondolom, hogy pont azért, hogy a települések képe valóban szép legyen. Amikor Ausztriából - ahol rendkívül szép porták vannak, lehet, hogy hátul az udvar rendetlen, de az utca felé tisztaság és felújított homlokzatok vannak - átjövünk, akkor ne az legyen az első benyomása a külföldinek, hogy ó, biztos átjöttem egy másik országba, mert itt aztán olyan telkek vannak, ahol méteres magasságban mindenféle építőanyagtól kezdve a szemét uralkodik.
Úgyhogy ebben a kérdésben nagy valószínűséggel nem fogunk az ellenzéki pártok képviselőivel egyetérteni, de én ebben a kérdésben mindenképpen a szigorúság pártján állok.
A másik kérdés Paks, minősített adatvédelem. Meg kell mondjam, hogy sajnos az egyeztetésen sem nagyon értettem, hogy miről van szó, és a javaslatból sem nagyon derült ki számomra. Annyit hadd kérjek államtitkár úrtól, hogy erről a kérdésről, ha máskor nem, a zárszavában egy picit cizelláltabban beszéljen, mert azt értjük, hogy a biztonsági tanúsítványt, ha nem találtak kifogást, ki kell adni, idáig ezt értem, csak azt nem értem, hogy ez most miért ebben a pillanatban aktuális, és azt nem értem, hogy akkor mi az a garancia, ami mindenképpen biztonságot jelent a polgároknak, hogy az ilyenfajta, rendkívül veszélyes üzemből eredően nem lehetnek olyan balesetek, amelyek aztán emberéleteket olthatnak ki. Az is igaz - ezt mondtam is az egyeztetésen -, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek olyan szigorú a feltételrendszere, hogy adhat ki valamilyen magyar hatóság bármilyen biztonsági tanúsítvány, ha ő ezt felülbírálja, és azt mondja, hogy ez nem elégséges, tehát azért van egy erős biztonsági elem.
A jogszabálynak komoly eleme a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hatékonyabb működését szolgáló szabályok; nem lehet vele vitatkozni, nagyon fontos, hogy az ebben a szervezetben dolgozók és az eljárásrend olyan magas színvonalú legyen, hogy hatékonyan tudjanak dolgozni.
A bűnügyi nyilvántartási rendszer fejlesztése a technikai fejlődés által és ezáltal a jogszabályokban való leképezése indokolt, majd az élet fogja eldönteni, hogy mennyire volt sikeres.
A szabálysértési törvény módosítása valóban igényelte a felvetett témákban a változtatást és a fejlesztést. A nemzetközi jogsegélyek állandó vita kérdése, és a gyakorlatban nagyon gyakran nem hatékony, tehát megértem ezt a szabályozási igényt.
A létfontosságú rendszerek azonosítása és kijelölése. A koronavírus-járvány hozta magával azt, hogy a kormányzat ezt a jogszabályt, ami egyébként nem is tegnapi, hiszen ez egy 8 éves jogszabály; egyszer csak ott álltunk a koronavírus-járvány miatt az előtt, hogy azok a létfontosságú rendszerek, intézmények, amelyek szolgálhatják a felszámolását, az ellenállását és aztán a következmények elhárítását a koronavírus-járványban, előtérbe kerültek, és a kormányzat elég bátran alkalmazta is azokat a szabályokat, amelyeket bevezetett. Nem kérdés, hogy minden országban ezeket az intézményeket nyilván kell tartani, azonosítani kell és igénybe kell venni akkor, ha egy katasztrófát kell leküzdenünk. Szerintem ezek a szabályok nagyon szigorúak, nagyon korlátozók, de azt reméljük, hogy a gyakorlatban mindig méltányosak lesznek.
Két kérdést fogadott el az én javaslataimból a kormányzat. Az egyik az elbocsátás lehetősége a minősítést követően. Nagyon szigorúnak találtuk többen is azt a feltételrendszert, hogy ha már az első minősítés nem annyira megfelelő, akkor el lehessen bocsátani a szolgálati viszonyban állót. Az enyhébb rendelkezések kerültek be ebbe a javaslatba, úgyhogy én már azt köszönöm, hogy egyáltalán tudtuk befolyásolni a tárca álláspontját.
Végül pedig, amit megköszönök, hogy akceptálta a tárca, ez pedig az, hogy a hivatásos állomány képviselői több gazdálkodó szervezetben betöltenek vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot, és a szakmailag felügyelt állami cégeken kívül e tisztségviselőknek meg kell szüntetni ezt a jogviszonyát. Nagyon liberális volt a javaslat, 2025. december 31-ig szerette volna, én erre azt válaszoltam, hogy ha már ez az igény megszületett, akkor miért is kell erre öt évet várni, úgyhogy végül is egy sokkal rövidebb, de hatékonyabb időt határozott meg a tárca.
Azt kell mondjam, hogy mindig felüdülés különösen egy honvédelmi tárca után a belügyi tárca javaslatait tárgyalni. Reméljük, hogy mindaz, ami a tárca célja, az a jogszabályok által megvalósul, és mindaz, ami cél volt, az a polgárok érdekeit szolgálja. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps az ellenzéki pártok soraiban.)
