Megemlékezés a magyar-bolgár barátság napjáról
Megemlékezés a magyar-bolgár barátság napjáról
Köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat, és ismételten köszöntöm körünkben a magyar-bolgár, bolgár-magyar barátság napja alkalmából Magyarországra látogató Valerij Szimeonov urat, a bolgár nemzetgyűlés korábbi alelnökét és delegációját. (Taps. - A páholyban helyet foglaló vendégek felállva köszönik meg a tapsot.)
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Hat esztendővel ezelőtt egy új és nemes hagyományt teremtettünk azzal, hogy a magyar Országgyűlés és a bolgár nemzetgyűlés közös elhatározásból ünneppé nyilvánította a magyar-bolgár barátság napját. A mai napon mindkét nép együtt emlékezik meg közös kulturális értékeiről és közös keresztény gyökereiről.
Október 19-e Csodatévő Rilai Szent János napja, akinek ereklyéit III. Béla királyunk szolgáltatta vissza a bolgár népnek, és akit a mai napig az ortodox egyház szentjeként és Bulgária védőszentjeként tisztelnek. Ez a történelmi pillanat, amelyben a Magyar Királyság uralkodója teljesítette keresztényi kötelezettségét, teremt ma alapot arra, hogy a két nép egymás támogatásában és segítésében találja meg közös útját.
A két nép együttélése több évszázadra nyúlik vissza. Az első bolgárok a törökök elől menekülve érkeztek Magyarországra a XV. században. A török hódoltság után letelepedésük következő hullámában kereskedőként jöttek hazánkba. A kertészettel foglalkozó bolgárok a XVIII. század elejétől éltek köztünk és honosították meg az intenzív öntözéses-árasztásos zöldségtermesztést, így a bolgárkertészek a városi piacok állandó szereplőivé váltak. A magyarországi bolgár közösség hasznos tevékenységével és kitartó szorgalmával vált a magyar nemzet részévé.
1914-ben a Monarchiában dolgozó kertészek és kereskedők megalapították a Magyarországi Bolgárok Egyesületét, majd 1916-ban a magyarországi bolgár ortodox egyházat alapították meg. Kultúrájuk, hitük és nemzetiségi identitásuk megőrzése máig gazdagítja országunkat. Elköteleződésük és barátságuk jelképe az esztergomi bazilikánál elhelyezett Csodatévő Rilai Szent Jánost ábrázoló bronz dombormű, amelyet a magyar-bolgár közösség állíttatott.
A két nép közötti barátság és megbecsülés kézzelfogható jele, hogy a tavalyi emléknap alkalmából rendezett ünnepségen adták át a budapesti Vágóhíd utcában álló, felújított Szent Cirill és Szent Metód bolgár ortodox templomot, amely 1932-ben épült Árkay Aladár neves magyar építész tervei alapján, a templomkertben pedig felavatták a kommunizmus idején vértanúhalált halt Borisz nevrokopi metropolita szobrát. A tervek szerint a ferencvárosi templom mellett hamarosan bolgár kulturális központ fog épülni a magyar és a bolgár kormány támogatásával.
Az ünnepségen részt vevő Valerij Szimeonov, a bolgár nemzetgyűlés alelnöke kiemelte, hogy a bolgár-magyar barátság napja azért is fontos számára, mert Bulgáriának egyetlen más nemzettel sincsen közös ünnepe. Magyarország tiszteli a nemzeti kisebbségeit, és támogatja, hogy önállóságukat, nemzetiségi képviseletüket gyakorolják, így ma a bolgár nemzetiségi szószóló saját anyanyelvén is köszönthette a magyar Országgyűlés tagjait.
Rokonszenvvel és örömmel köszöntjük magyarországi bolgár barátainkat, és reméljük, hogy még sokáig élhetünk együtt egy gazdag kultúrájú, közös hazában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
