DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Szomorúan hallgattam a felszólalását azért, mert azt gondolná az ember, hogy ön közgazdász-professzorként tisztában van alapfogalmakkal. Igen, ráadásul, ahogy arra Rétvári államtitkár úr is felhívja a figyelmet, volt nekünk közös munkahelyünk is. Hallgatva az ön felszólalását, ez nagyon elszomorított engem, ugyanis közgazdász-professzorként ön egy közgazdasági alapfogalommal nincs tisztában: ön a privatizáció szót használta. Amit mi itt most csinálunk, az annak a totális ellentéte; az nem privatizáció, hanem a privatizáció totális ellentéte.
Ugyanis miről szól a privatizáció? Ha egyébként kétségei vannak afelől, hogy az hogyan néz ki a gyakorlatban, akkor forduljon jobbra (Kezével mutatja:), öntől jobbra mindenki abban a parlamenti patkóban nagy szakértője a privatizációnak, és el tudják önnek mondani, hogy abban mi a trükk. (Demeter Márta közbeszól.) Demeter képviselő asszony biztosan segít.
A privatizációnak az a lényege, hogy az állami vagyonból magánvagyont csinálsz, és annak a profitját magánérdekre fordítod, ez a privatizációnak a lényege. Ezt csinálta a szocialista kormány, ezt csinálta Gyurcsány Ferenc vezetésével a baloldal, aminek most ön is, Demeter képviselő asszony is és az egész Jobbik tapsol, és tulajdonképpen kalákában indul a ’22-es választásokon.
Amikor közérdekből magánérdeket csinálsz, és a profitot kiviszed - itt ezzel ellentétes folyamatok zajlanak, ugyanis arról van szó, hogy az egyetemek vagyont kapnak. Azok a vagyonelemek, amelyek az államnál rendelkezésre állnak, jelen pillanatban a felsőoktatás ügyét szolgálják. Azok bekerülnek a felsőoktatásba, és innentől kezdve nem lehet másra fordítani, csak a felsőoktatásra, illetőleg azokra a kultúrpolitikai meg közérdekű más célokra, amikre a törvény felhatalmazást ad.
Ennek nem az a lényege, képviselő úr, hogy kevesebb pénz megy a felsőoktatásba, hogy kevesebb vagyon megy a felsőoktatásba, hanem éppen ennek az ellentéte, hogy több pénz megy a felsőoktatásba, több vagyon megy a felsőoktatásba.
És ilyen szempontból ez teljesen, homlokegyenest ellentétes azzal, amit önök és az ön szövetségesei az előző válság alatt csináltak. Ugyanis akkor, 2008-2009-ben mi volt? Jött a válság, az önök bűvszava a megszorítás, és megszorításokkal kivették a pénzt a humán szektorokból; azokból a szektorokból vették ki, amik a legfontosabbak az állampolgároknak: az egyetemekből, a fiatalok jövőjéből, a szociális ellátórendszerből, az egészségügyből, ezekből a szektorokból vették ki a pénzt.
(9.10)
Mi meg mit csinálunk? Azt csináljuk, mi abban hiszünk, hogy egyrészt terheket kell csökkenteni, nem megszorításokban kell gondolkozni koronavírus-járvány esetén, ez az egyik oldala a dolognak. A másik oldala, hogy a humán szektorokba, így például az oktatásba és az egészségügybe több pénzt kell rakni.
Csak a fonákságára az ön felszólalásának hadd hívjam föl a figyelmet! Ön azzal vádolt minket, hogy egy olyan rendszert csinálunk, hogy nem hagyjuk, hogy a jövőbeli kormányok, mindegy, hogy baloldali vagy jobboldali kormányok, nem hagyjuk azt, hogy kivegyék a vagyont meg a pénzt a felsőoktatásból. Hát, igen, ez a vád, ez igaz. Valóban, nem hagyjuk. Mi egy olyan rendszert szeretnénk csinálni, hogy ha baj van, akkor teljesen mindegy, hogy jobboldali vagy baloldali kormány van Magyarországon, hogy jut eszébe kivenni a pénzt a felsőoktatásból?! Hogy gondolja?! (Közbeszólás a kormánypárti sorokból: Így van!) És ha ezt meg tudjuk akadályozni jogi eszközökkel, akkor ezt meg kell akadályozni. És ha önök megint ki akarják venni a forrásokat ’22 után a felsőoktatásból, ki akarják venni az egészségügyből, és adót emelnek, akkor szerintünk ez nem járható út, és reméljük, hogy a választópolgárok is tulajdonképpen nem fogják engedni önöknek, hogy így járjanak el.
Még egyszer, egyetemek átalakítása: nézze már meg, képviselő úr, hogy a világ top 50-es, top 100-as egyetemei hogyan alakultak meg 150 évvel ezelőtt, például az Ivy League-egyetemek, például a Yale, például a Harvard! Azok alapítványi formában működő egyetemek, ugyanilyen formában. (Zaj.) És nagyon komoly vagyonelemeket adott nekik a szövetségi állam akkor, nagyon komolyakat, földeket, részvényeket, gyárakat, és abból csinálták meg azt a felsőoktatási ugrást, amire most mi magunk is készülünk.
Ráadásul, ez még nem is mond ellent annak, amit ön szintén kritikaként hozott fel, hogy továbbra is azoknak az egyetemeknek az állam a legnagyobb támogatója. A Harvardnak a legnagyobb támogatója még mindig az amerikai szövetségi állam és a tagállam. Pontosan olyan rendszer készül itt is, Magyarországon, ami a világ nyugati felén és egyébként bizonyos helyzetekben keleti felén is sikert hozott az egyetemeknek. Ön pedig egyetemi emberként az egyetemek versenyképességi fordulatát politikai szempontokból akadályozza. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)
Nem nekem van elszámolnivalóm, hanem önnek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
