DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS,
DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Van annak azért valami pikantériája, hogy pontosan ugyanazt a témát hozza fel a Jobbik, mint a Demokratikus Koalíció a napirend előtti felszólalásukban (Balczó Zoltán közbeszól. - Dr. Brenner Koloman: Még egy kis gyurcsányozást!), de hát ez már a szép új világnak a része. Persze, annak is van pikantériája, hogy a „Tagok legyünk, vagy szabadok?” kampányt (Derültség a kormánypártok soraiban.) anno lefolytató politikai formáció beszél teljesen egyértelműen Brüsszel nyelvén itt, a magyar Országgyűlésben (Egy hang a kormánypártok soraiból: Ajjaj!), de ez is része a szép új világnak, nem tudunk mást tenni, mint alkalmazkodunk hozzá.
(9.50)
Ha megengedi, először azokat az állításait cáfolnám, illetve árnyalnám, amelyek a magyar uniósforrás-lehívással kapcsolatosak voltak. Itt abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nemcsak véleményeket tudunk ütköztetni, hanem tényeket is, ugyanis van egy folyamatban lévő fejlesztési ciklus is, és azzal kapcsolatban számok is rendelkezésünkre állnak, amelyek mérhetők, összehasonlíthatók, és abból meg lehet ítélni a magyar uniósforrás-felhasználás hatékonyságát. Engedje meg, hogy pár ilyen számot mondjak önnek!
Szinte minden felhasználási mutató esetében Magyarország vezet V4-es viszonylatban - a 2014-20 közötti fejlesztéspolitikai ciklusról beszélek -, valamint az EU-s 28 átlag felett teljesít a lehívások tekintetében. Az Európai Bizottságtól eddig a keretünk 62 százalékát hívtuk le, míg Szlovákia például 47 százaléknál áll. A kötelezettségvállalások 117 százalék felett járnak. A keret 98 százalékát a kormány már kifizette a projekt végrehajtóinak, a többi ország esetében ugyanez a mutató 45 és 66 százalék között van. A V4-országok tekintetében Magyarország eredményei kimagaslóak mind a megítélt támogatások, mind a leszerződött, mind a kifizetett támogatások vonatkozásában. A megigényelt támogatások mértéke is kimagasló, 168 százalék.
Vannak olyan intézetek is, amelyek mérik, hogy ezek a források hogyan hasznosulnak a magyar gazdaságban. Az egyik ilyen intézet a Moody’s, amely éppen pár hete publikált egy elemzést, amelyik azt mondja, hogy a magyarországi GDP-növekedést évente átlagosan 2,6 százalékponttal emelték meg az európai uniós források. Ez így önmagában nem mond sokat, de ha összehasonlításba tesszük ugyanezt az adatsort, akkor látszik az, hogy egyes országok intézményrendszerei, fejlesztéspolitikája hogyan működik és hogyan hasznosul a gazdaságban. A régiós országok közül ez a 2,6 százalékos eredmény a legjobb eredmény, máshol átlagosan 1,6 százalékponttal tudta az uniós forrás emelni a GDP-növekedést. Nem véletlen, hogy maga Angela Merkel kancellár asszony mondta nem is olyan régen, hogy Magyarország jól használja fel az uniós pénzeket, okos beruházásokat eszközöl és okos gazdaságpolitikát folytat, összessé-gében pedig, szemben azzal, amit a baloldalon önök állítanak, az emberek jólétének növelésére használja ezeket a pénzeket. Nem velem van tehát vitájuk, hanem például Angela Merkel kancellár asszonnyal.
A magyar RRF-terv, amiről ön is beszélt, legfontosabb célkitűzései az első dokumentumok közzététele óta nem változtak. Ez 2500 milliárd forintnyi stratégiai fejlesztési projektet foglal össze a következő hat évre. Ezeket a terveket mi leadtuk május 11-én. A magyar terv benyújtásának napjáig a 27 tagállamból 14 tagállam tervét kapta meg a Bizottság. Azt reméljük, hogy a jóváhagyást szintén az elsők között fogjuk megkapni a nyár végén. Ez azért fontos, mert mi az önök javaslataival ellentétben azon dolgozunk, hogy ezek a források minél előbb megjelenjenek a magyar gazdaságban. Szerintem tarthatatlan az az álláspont, még akkor is, ha politikailag nem értünk egyet, hogy ’22-ig ne jelenjenek meg ezek a források. Ugyanis ön és a szövetségesei is folyamatosan azt hangoztatják, hogy ne jelenjenek meg ezek a források, mert majd önök pártpolitikai alapon akarnak dönteni arról. Itt van a koronavírus-járvány, és szerintünk most kell segíteni az embereknek, most kell ezeknek a forrásoknak a magyar gazdaságban megjelenni.
A másik része az Európai Ügyészség. Több más olyan tagállam is van, amely úgy döntött, hogy nem csatlakozik: Lengyelország, Dánia, Írország, Svédország. Mi úgy értelmezzük, hogy ez a megközelítés jelen pillanatban sérti a tagállami szuverenitást, de együttműködünk, nyitottak vagyunk. Az Európai Ügyészség jelenlegi vezetője, Laura Kövesi pedig alkalmatlan a posztra, mert politikai alapon magyar képviselők ellen lejárató kampányokat és eljárásokat folytatott Erdélyben. Régen önök mindig a magyarok érdekében szólaltak fel, de úgy látom, hogy most már Brüsszel nevében beszélnek Budapesten. Szép új idők! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
