DUNAI MÓNIKA,
DUNAI MÓNIKA,
DUNAI MÓNIKA, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság a 2021. május 13-án tartott ülésén megtárgyalta a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló 15982. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt törvényjavaslat célja, hogy biztosítsa a magánszemélyek birtokába került, maradandó értékű köziratok tulajdoni helyzetének rendezését, továbbá szavatolja azoknak az utókor számára való fennmaradását. A javaslat célja, hogy a köziratok tulajdoni helyzete egyértelműen rögzítve legyen. Az 1957 előtt keletkezett köziratoknál a birtokos tulajdonjogának vélelmezéséből indul ki, és ennek ellenkezője a bizonyítandó, míg az 1957 után keletkezett köziratoknál a magántulajdonosnak kell bizonyítania a jogszerű tulajdonszerzést.
A magántulajdonban lévő, maradandó értékű köziratokról a Magyar Nemzeti Levéltár mint hatóság hiteles elektronikus másolatot készít és nyilvántartást vezet, amelyek a törvény erejénél fogva védettnek minősülnek. A jelen törvény elfogadása után a magántulajdonban lévő köziratok adásvétele esetén az államot elővásárlási jog illeti meg.
Tisztelt Ház! Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény hatálya alá eső köziratok nem elidegeníthetőek. Erre irányult a Törvényalkotási bizottság egyik módosítása, módosító indítványa, vagyis az e törvény hatálya alá eső iratok jogszerűen csak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára birtokában lehetnek. Így ha az ÁBTL-törvény hatálya alá tartozó köziratok más birtokában vannak, ezen birtokost nem lehet a vélelem alapján tulajdonosnak tekinteni.
A Törvényalkotási bizottság másik módosító indítványa a bírságokat és azoknak a nagyságát illeti. A köziratokra vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható bírság összege 10 ezer forinttól 250 millió forintig terjedhet. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondoljuk, hogy mivel itt sok esetben felbecsülhetetlen értékű, magyar állami tulajdont képező iratokról, köziratokról van szó, ezért nagyon indokolt és igenis indokolt ez az akár 250 millió forint értékű bírság esete is.
Tisztelt Ház! Az elhangzottakra való tekintettel kérem, hogy a törvényjavaslatot a végső vitában támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
