JUHÁSZ HAJNALKA
JUHÁSZ HAJNALKA
JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy elnökség mindig óriási lehetőség egy ország számára, hogy bemutassa azokat az értékeket, amelyek igazán fontosak, és mutatják azt, hogy milyen irányba megy tovább egy ország.
Egy olyan nemzetközi szervezetről beszélünk, amelyet 1949-ben a londoni egyezmény hozott létre. Egy olyan, 47 tagállamból álló szervezettel van dolgunk az Európa Tanács esetében, amelynek minden európai ország a tagja Koszovó, Vatikán és Fehéroroszország kivételével, és fontos hangsúlyozni, hogy minden uniós tagállam tagja az Európa Tanácsnak. És még egy adalék: bár az Egyesült Királyság a brexit következtében nem tagja az Európai Uniónak, de az Európa Tanácsnak tagja, így a britek aktív politikai részvétele reményeink szerint a jövőben is meghatározó lesz az Európa Tanácsban.
Ez az időszak, maga a politikai nyilatkozat és azok a prioritások, amelyek megfogalmazásra kerültek, azt gondolom, egyedülállóak. Azt érdemes megjegyezni az Európa Tanács kapcsán, hogy 1951-ben határozta meg az eljárási szabályait, és annak a 6. cikkelye mondja ki azt, hogy minden egyes tagállam szabadon dönthet az elnökségi prioritásairól. Ez azt jelenti, hogy a különböző elnökségek nem kötődnek egymáshoz, nem kötelező ez a feladat. A németek viszik most az Európa tanácsi elnökséget, ők a görögöktől vették át, Magyarország május 21-én veszi át, és ezt követően november 17-én Olaszországnak fogjuk átadni. Ez egy féléves rotációs rendszer 1951 óta.
Szeretném kiemelni azt, hogy az Európa Tanács jelentőségét nagymértékben erősíti az, hogy a negyvenes évek végétől 45 ország több mint 216 állam- és kormányfője tartott beszédet az Európa Tanácsban. Büszkék lehetünk méltán a prioritásainkra: a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, a vallásközi párbeszéd, a jövő kihívásai, mint a mesterséges intelligencia, a kiberbűnözés, a jövő generáció kérdése, a gyermekjogok védelme, a családi értékek védelme és az egészséges környezethez való jog.
Fontos azt is hangsúlyoznunk, hogy az elmúlt időszakban itt a parlamentben is sokat beszéltünk a Minority SafePack kérdéséről. Azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert a nemzetközi szervezetek általában versenyeznek egymással, és bizony ebben az Európai Unió nagymértékben alulmaradt, amikor az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePacket.
Miért fontos ezt az Európa Tanács kapcsán kiemelni? Azért, mert nemzetközi jogi szempontból az Európa Tanács rendelkezik a két legfontosabb kisebbségvédelmi egyezménnyel: a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, és pont a magyar elnökségünk is egy nagyon fontos politikai üzenetet hordozhat azáltal, hogy a Minority SafePack elutasítása ellenére számunkra a nemzeti kisebbségek jogainak vé-delme továbbra is fontos prioritás, és szeretnénk, ha ezt az üzenetet maga az Európai Unió és az Európai Bizottság is meghallgatná. Ezért fontosnak tartom azt, hogy ezt a politikai nyilatkozatot támogassuk, hiszen ez tükrözi azt az értékrendet, amelyet az elnökségünk során képviselni szeretnénk.
Én is szeretnék Németh Zsolt képviselőtársamnak gratulálni. Nagyon nagy dolog az, hogy a Parlamenti Közgyűlés alelnöke lett, és a politikai, valamint a demokráciabizottság elnökeként képviseli hazánkat és a hazai értékeket, mert minden egyes pozíció megmutatja azt, hogy igenis hangunk lehet az Európa Tanács magyar elnöksége során. A delegáció tagjaként, a Parlamenti Közgyűlés tagjaként mindent meg fogunk tenni, hogy ezek a prioritások, amelyekre méltán büszkék lehetünk, érvényre jussanak.
Hadd emeljek még egy dolgot ide! Az Emberi jogok európai egyezménye bár tartalmazza az alapvető jogot a vallásszabadsághoz, ez a 9. cikkely, mégis maga az Európa Tanács az elmúlt években méltánytalan módon hanyagolta ezt a témát, ezért nagyon fontosnak tartjuk a vallásközi párbeszéd kérdésének visszaemelését. Utoljára 2007-ben interkulturális párbeszéd formájában foglalkozott ezzel az Európa Tanács. Itt például büszkén bemutathatjuk a Hungary Helpset, és azt, hogy mit tett a magyar kormány az üldözött keresztények megsegítése érdekében a Közel-Keleten, az afrikai területeken és más országokban.
Nagyon szépen köszönöm a megtisztelő figyelmet, és fontos, kérem, támogassuk a politikai nyilatkozatot. (Taps a kormánypártok soraiban.)
