DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ,
DOMOKOS LÁSZLÓ, az Állami Számvevőszék elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter úr! Államtitkár Urak! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Alelnök asszonynak köszönöm, hogy ismertette a véleményadásunk legfontosabb megállapításait. Célunk volt, hogy ezeket elválasszuk a véleményadásunkból fakadó gazdasági értékelésünktől, ezért választottuk azt, hogy a költségvetési expozét megosztva állunk az Országgyűlés elé.
Az elmúlt időszak gazdaságpolitikai szempontból is komoly változásokat hozott a koronavírus-járvány megjelenésével. A 2019. év értékelésénél a fogyasztást és a termelést illetően még pozitív folyamatokról tudtunk beszámolni a gazdasági változásokat tekintve, azonban a 2020. év és a vírus megjelenése olyan makrogazdasági sokkot okozott, amelyek következtében a gazdasági növekedés üteme visszaesett. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy 2021-re ismét pozitív folyamatok indultak el számos területen, ezt támasztják alá a Központi Statisztikai Hivatal által közölt adatok is.
2020-ban és 2021-ben a háztartások összessé-gében jelentős mértékben növelték a megtakarításaikat, azaz kellő nagyságú vásárlóerővel rendelkeznek ahhoz, hogy az elhalasztott fogyasztásukat bepótolják. Természetesen kérdéses, hogy a háztartások fogyasztása ugrásszerűen növekszik-e meg, vagy egy óvatos felfutás lesz tapasztalható. A folytatódó reálbér-növekedés és egyes állami jóléti intézkedések nagyobb fogyasztásra ösztönözhetik a lakosságot - érhetően.
A 2020. év áttörést jelentett a táv- és otthoni munkavégzés hazai elterjedésében, mivel a munkavégzés e formája a Covid-19-járvány elleni küzdelem egyik szükségszerű eszközévé vált a személyi kontaktok számának csökkentése érdekében. Mind a munkáltatók, mind a munkavállalók tömegei tapasztalhatták meg ennek előnyeit és hátrányait. Erre az időszakra ezért úgy is tekinthetünk, mint a táv- és otthoni munkavégzés főpróbája, melyhez kétségkívül kellett a Covid-19-világjárvány miatti kényszer. Kiemelendő az a trend is, hogy az alacsonyabb jövedelmű felől a magasabb jövedelmet biztosító ágazatok felé történik a munkaerő áramlása; folytatódhat az állami szférából az üzleti szféra felé történő munkaerő-áramlás, illetve folytatódik az a trend is, hogy külföldről többen térnek haza a hazai munkaerőpiacra, mint ahányan elhagyják az országot.
Az különösen fontos, hogy a foglalkoztatás súlyponti része lesz majd a ’21-22. évek további folyamatainak is, hiszen ez volt az a gazdasági tényező, amely Magyarországon fordulatot tudott meghozni a makrogazdasági folyamatokban.
Engedjék meg, hogy itt Jonathan Schattke amerikai számítástechnikust idézzem: „Igaz, hogy a kényszer az újítás anyja, de a kreativitás az apja, és a tudás a bábaasszonya.” Azaz, ahhoz, hogy egy újítás - jelen esetben a táv- és otthoni munka sikere - a világra jöjjön, a kényszer szülte helyzet mellett szükség van kreativitásra és tudásra, annak tudatosítására egyaránt. Az otthoni munkavégzés térnyerésével ugyanis a digitális tudás felértékelődik; továbbá a járvánnyal pedig újabb lendületet kap a közszolgáltatások és a hivatali ügyek intézésének digitalizációja, amely nemcsak egyszerűsíti az ügyintézést, de a korrupció megelőzésének és a gazdaságfehérítésnek fontos eszköze is egyben.
Mindezek alapján jól látható, hogy a munkakultúra számos átalakuláson megy keresztül. Idesorolható, azt gondolom, az a ’22-es kormányzati döntés, illetve az Országgyűlés megerősítése, hogy a 25 éven aluliak szja-mentessége, az egészséget károsító terméket terhelő díjak vagy akár „a szennyező fizet” elv megjelenése az állami elvonórendszerben elősegíti a társadalom jóllétének biztosítását, amellett, hogy ezek az intézkedések a társadalmi és környezeti fenntarthatósághoz is hozzájárulnak.
Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a beruházásoknak kiemelt szerepük van a gazdasági növekedés dinamikájában, és azt is ki kell emelni, hogy a beruházások további erősödése várható.
(9.00)
Ugyanakkor a magánszektor beruházásainak élénkülése esetén a kormányzati beruházások felfutása a beruházási piac túlfűtöttségét eredményezheti. Számolni kell azzal, hogy a hazai kínálat csak fokozatosan képes felfutni, így a kereslet hirtelen emelkedése áremelkedéshez vezethet, valamint az import iránti igény is növekedhet. Ugyanakkor ez elősegítheti új innovatív vállalkozások tömegeinek a megjelenését.
A digitalizáció és a fenntarthatóság meghatározó tényezőkké vált az életünkben. Egyrészt a digitális térben végzett munka, a digitális oktatás, a digitális közszolgáltatások vagy éppen a szolgáltatások széles köre megkerülhetetlen tényezővé válnak a mindennapjainkban, a társadalom egyre jobban alkalmazkodik az online tér körülményeihez. Másrészt a fenntarthatóság kiterjedt értelmet kapott, nemcsak a környezeti, hanem a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóságra is figyelemmel kell lennünk.
Az imént említett két tényezővel egyidejűleg kijelenthető, hogy a makrogazdasági bizonytalanságok okán a költségvetés rezilienciája, azaz rugalmassága is elengedhetetlen szempontként jelent és jelenik meg nemcsak az idei, hanem már a múlt évben is. A rugalmas költségvetés célja egyrészt az, hogy az állam képes legyen biztosítani az állampolgárainak a jólétét, biztonságát, másrészt a reziliencia és a fenntarthatóság segíti az ország versenyképességének további erősítését, úgy, hogy az előre nem látható helyzetekre való felkészülést is biztosítani kell.
Tisztelt Országgyűlés! Amint azt alelnök asszony már ismertette, az Állami Számvevőszék az Alaptörvénynek megfelelően a Covid-19-világjárvány miatt alapjaiban megváltozott körülmények között is ellátta a jogszabályokban előírt feladatait, és elkészítette véleményét a 2022. évi központiköltségvetésitörvény-tervezetről, amely jól láthatóan a gazdaság újraindítására helyezi a hangsúlyt. Nem a válságkezelést, hanem az újraindítást tartja szem előtt, azaz egyfajta modernizáció van a költségvetés számai mögött.
Mint az önök előtt is ismert, 2013-tól, azaz a sikeres konszolidációt követően a magyar gazdaság ráállt egy kiegyensúlyozott növekedési pályára. Mondhatom úgy is: helyreállt az ország gazdasági függetlensége, így egyre bővült szuverenitásának mozgástere. Több tényezőnek köszönhetően a gazdasági növekedés többnyire még a kormányzati előrejelzéseknél is gyorsabbnak bizonyult évről évre. A koronavírus-járvány következtében azonban ez a növekedési trend megtört, és jelenleg az a releváns kérdés, hogy a magyar gazdaság mikor tud visszatérni a növekedést jelentő pályára. A 2022. évi költségvetési tervezés szempontjából meghatározó körülmény a koronavírus-járvány, amelynek következményei befolyással lehetnek a globális és a magyar gazdaság jövő évi kilátásaira. Azonban - ahogy azt a tavalyi expozémban is hangsúlyoztam - Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a járvány kirobbanásakor, így a hazai makrogazdasági környezet ismét kedvezőbbé válhat gyorsan, ugyanakkor maradnak olyan területek, amelyeken a járvány kezelése érdekében a korlátozó intézkedéseket tartósan fenn kell tartani. Számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány esetleges további hullámai hatással lehetnek hazánk 2022. évi központi költségvetésének végrehajthatóságára, amelyre egyébként a költségvetési számokban is félretesz, pénzügyileg is ehhez mozgásteret és pénzügyi lehetőségeket biztosít. Jó esetben ezt tartalékként, kevésbé rossz esetben pedig biztonságot jelentő tényezőként értékelhetjük.
Ennek következtében, a járvány elleni védekezés költségeinek biztosítása mellett, a gazdaság élénkítését, újraindítását is biztosító intézkedésekre is szükség van, amelyek hatást gyakorolnak a költségvetési egyensúly fenntarthatóságára is. Az államadósság-szabály teljesülése, valamint a költségvetési egyensúly javulása ugyanakkor már rövid távon is jelentős versenyelőnyt jelent Magyarország számára. Gondoljunk csak vissza, hogy már a 2008-ban kirobbant globális pénzügyi válság ráirányította a figyelmet arra, hogy számos ország nem kellően készült fel a gazdasági sokkok kezelésére, és emiatt a hirtelen fellépő gazdasági visszaesés költségvetésük egyensúlyának megbomlásához és államadósságuk drasztikus emelkedéséhez, valamint a lakosság elszegényedéséhez vezetett. Mindez előtérbe állította és állítja jelenleg is a költségvetés reagálóképességének erősítését, másképpen a költségvetés rezilienciájának fokozását.
A költségvetési reziliencia értelmezési lehetőségeinek alapja Magyarország Alaptörvénye 37. cikkének (1) bekezdése, amely kimondja, hogy a kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani. Az Alaptörvény ezen előírására figyelemmel a rugalmas reagálási képesség mellett a költségvetési folyamatok átláthatóságát is biztosítani szükséges. Ez azt jelenti, hogy a reziliencia érdekében lehetővé kell tenni egyrészt azt, hogy a költségvetés végrehajtásáért felelős szervek indokolt és a törvények által engedélyezett mértékben eltérjenek a költségvetési törvényben meghatározott tervszámoktól, előirányzatoktól. Másrészt viszont ezeket az eltéréseket és azok indokait átláthatóvá kell tenniük nemcsak az Országgyűlés, hanem az adófizetők számára is. Ennek az elmúlt időszakban történt eseményeit az ÁSZ elemzi, és hamarosan majd nyilvánosságra is fogja hozni, hogy hogyan valósult meg a múltban ez; úgy gondolom, a jövőre vonatkozóan hasonlóan fontos ezeknek a követelményeknek a teljesülése.
A költségvetés végrehajtásának szempontjából a rugalmasságot alapvetően két tényező teszi szükségessé. Egyrészt a költségvetési év során az előirányzatnál kisebb vagy több bevétel teljesülhet. Másrészt a költségvetés végrehajtása közben módosulhat a kiadási előirányzatok teljesülése az eredeti előirányzathoz képest; például lassabban halad előre egy beruházás, vagy több személy válik jogosulttá egy támogatásra.
A bevételi, illetve a kiadási előirányzatok teljesülése többféle ok miatt is eltérhet az eredeti előirányzattól. Ezek alapján az eltérés év közben, illetve a költségvetési év végén túl- vagy alulteljesülés is lehet. Az eltérés indokai közé tartozik többek között a közfeladat tartalmának, kiterjedésének módosulása, az igénybevevői kör változása, új közfeladat megjelenése, a gazdasági körülmények módosulása, például a vártnál nagyobb gazdasági növekedésből adódó, tervezettnél magasabb adóbevételek realizálása, vagy valamilyen egyéb, nem várt esemény bekövetkezése.
Tisztelt Országgyűlés! Tehát mindezeket összefoglalva, vajon miért is fontos a költségvetés rezilienciája? Úgy gondolom, kizárólag költségvetési szempontból nézve, a rezilienciának két jelentős következménye van. Az egyik az, hogy a környezeti változások ellenére a költségvetés fő céljai teljesülnek. A másik, hogy a költségvetési szervek egy némileg megváltozott környezetben is végre tudják hajtani a közfeladatokat, és az ezt szolgáló előirányzataik évközi elvonására vagy zárolására csak végső esetben kerül sor, és az adórendszer stabilitását fenn tudja tartani, így a gazdaság szereplői számára egy kiszámítható gazdaságpolitikai környezetben a kormányzat hozzá tud járulni a stabilitás fennmaradásához. Ugyanakkor a költségvetés rezilienciája növeli a kiszámíthatóságot, így tágabb értelemben a gazdaság többi szereplője számára is nagyobb biztonságot ad. Az államadósság-szabály betartása is stabilitást növelő tényező a vállalkozások, az üzleti szféra számára, mivel így az állam nem támaszt pótlólagos pénzkeresletet, azaz nem szorítja ki a vállalkozásokat és a lakosságot a pénzpiacokról. Következésképpen a költségvetés rezilienciája nem egy fiskális jellegű, technikai kérdés, hanem komoly gazdaságpolitikai jelentősége van.
Mindezek alapján azt mondjuk, hogy a 2022-es költségvetés rugalmasságot biztosít Magyarország, annak lakói és vállalkozói számára. A költségvetésitörvény-javaslat ugyanis épít az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseire, és a gazdaság újraindítása keretében olyan területek kerülnek előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a gazdaság fejlődését, a válságból való tartós kilábalást.
Továbbra is cél a járvány elleni védekezés fenntartása, a munkahelyek védelme és újak létrehozása, a gyermekes családok és a magyar gazdaság szempontjából kiemelt ágazatok támogatása, de talán mondhatjuk, hogy minden társadalmi réteg számára egy bővülő pénzügyi lehetőséget kínál a ’22-es költségvetés.
(9.10)
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Költségvetési expozémat azzal zárom, hogy kihangsúlyozzam, hogy a járvány miatti gazdasági visszaesés időszakában különösen fontos, hogy a gazdaság, illetve a költségvetés reziliens legyen, azaz a makrogazdasági feltételek alakulásához rugalmasan alkalmazkodjon. Ezért kiemelt szempont, hogy a 2022. évi költségvetés végrehajtását folyamatos monitoring, azaz irányított menedzsment kísérje. Az erős és aktív kormányzásra most minden korábbinál nagyobb szükség van a folyamatos bizonytalanságok sikeres kezelése érdekében.
És engedjék meg, hogy itt köszönjem meg a tervezés-előkészítésben részt vevő több ezer kolléga munkáját, hiszen minden intézmény, minden önkormányzat, minden központi szervezet gazdasági tervezői, szakmai vezetői részt vettek ebben a munkában, és emellett engedjék meg, hogy a Számvevőszéken dolgozó kollégák részére is a köszönetemet innen is tolmácsoljam.
A következő napokra pedig tartalmas szakmai vitát kívánunk önöknek, és reméljük, hogy ehhez az Állami Számvevőszék véleménye is hozzájárul. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok, valamint a DK padsoraiból.)
