DR. KÁLLAI MÁRIA
DR. KÁLLAI MÁRIA
DR. KÁLLAI MÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által előterjesztett költségvetés tervezete az újraindítás jegyében született, ahogyan ezt ma már többször hallottuk. Ahhoz, hogy mindez meg tudjon történni, mindenképpen vissza kell nyúlni egy picit a múltba, és hogyha az elmúlt tíz évet végigfuttatjuk, akkor láthatjuk azt a nagyon tudatos országépítő munkát, amely vezetett ahhoz, hogy amikor a járvány talált az országra, akkor milyen erőben volt a gazdaságunk.
Ahogy a miniszter úr fogalmazott, az elmúlt tíz év nagy eredménye, hogy a pénzügypolitika rugalmas tudott lenni. És azt is el kell mondanunk, hogy az elmúlt évek fókuszában, ha sorra vesszük a különböző évek költségvetési fókuszait, akkor a biztonság megőrzése, a gazdasági növekedés fenntartása, a családok támogatása, maga a foglalkoztatás volt, és 2021-ben, emlékszünk már, a járványügyi intézkedések megtartásával. Család, munka, biztonság, foglalkoztatás - tulajdonképpen mindannyiunk boldogulásának az alappillérei, ilyen egy értékalapú költségvetés.
A 2022-es költségvetés, az újraindítás költségvetésének alappillérei: maga az adók csökkentése, a munkahelyteremtés, a családok támogatása, a beruházások ösztönzése.
Több szám elhangzott ma már, én csak néhányat emelek ki. Biztonságban érezhetjük magunkat akkor, amikor a GDP 13 százaléka a gazdaság újraindítására fordítható az elfogadás esetén. Látnunk kell azt, hogy 2884 milliárd forint áll az egészségügy rendelkezésére. Látnunk kell azt is, hogy az Egészségbiztosítási Alap és a Járvány Elleni Védekezési Alap összege is meggyőző, bízunk benne, hogy nem kell már mindet fölhasználni természetesen, de azt gondolom, hogy felelős gondolkodást mutat, nem beszélve a családok támogatásáról, ami gyakorlatilag 2778 milliárd. Mindez egy olyan közegben, hogy jut forrás az értékálló nyugdíjakra, a 13. havi nyugdíj visszaépítésére, jut forrás a sportra, a kultúrára, mindarra, amire szükség van.
Természetesen - az is elhangzott ma már ebben a Házban többször - ez egy egészen más filozófia, mint a 2010 előtti kormányok filozófiája, hiszen nem a megszorításokra, nem a segélyekre és nem az elvonásokra épül, hanem pont arra, hogy lehetőséget teremtsen, és ezzel együtt felelősséget is adjon.
A következőkben két dologról szeretnék szólni, először a köznevelésről. Elmondhatjuk, hogy a köznevelés is derekasan állt helyt a járványügyi helyzetben, hiszen a köznevelésben dolgozók, a családok, maguk a gyerekek is alkalmazkodtak a helyzethez, folyamatosan folyt az oktatás.
Nézzük a számok nyelvén, hogy mit is jelent ez! Összességében elmondhatjuk, hogy az elmúlt tíz esztendőben 1009 milliárd forintról 1726 milliárd forintra nőtt a köznevelésre fordítható összeg, az erre való befektetés. Azt láthatjuk, hogy ez mintegy 70 százalékos emelés. De ha csak két évet hasonlítunk össze, akkor azt is látni kell, hogy a pandémia ellenére is 101,3 milliárd forinttal több forrás áll rendelkezésre az ágazatra az idei évhez képest.
Természetesen minden mindennel összefügg, és amikor a köznevelésről beszélünk, akkor természetesen gondolhatunk azokra a forráslehetőségekre is, amelyek megjelennek más helyen, tehetségfejlesztésben, hátránykompenzációban, kultúrában, sportban, és ez így együtt segíti a köznevelés hatókörébe tartozó gyerekek, családok boldogulását.
Egy mondatot ki kell emelni: a tankönyvellátás a 2020-21-es tanévtől az ingyenességbe fordult, teljes spektrumban ingyenes. Ez is mintegy 13 milliárd forintos befektetést jelent a jövőbe évenként.
Tisztelt Országgyűlés! Az előttem szóló is érintette a pedagógusok béremelését. Azt gondolom, a köznevelésről beszélve nem lehet elmenni mindemellett szó nélkül, főleg egy olyan kontextusban, amikor még emlékszünk arra, amikor százmilliárdok kerültek elvonásra az oktatásból, illetve az olyan típusú béremelésre, amely 1300 milliárd forintos adósságba sodorta az önkormányzatokat. A ’22-es költségvetés tartalmazza a megemelt pedagógusbérek fedezetét és a kiegészítésekét is.
Arra is emlékeznünk kell, hogy a kormány 2020 júliusától ismét a pedagógusbérek emelése mellett döntött. Ennek eredményeképpen 10 százalékkal emelkedtek a bérek. Természetesen mindannyian tudjuk azt, hogy a gazdaság erősödésével ezen az úton menni kell tovább. De egy apró összehasonlítás: ha mondjuk, megnézünk egy pályakezdő egyetemi végzettségű pedagógust, tíz év alatt 78 százalékkal, egy húsz éve dolgozónak 112 százalékkal nőtt a bére.
A válság ellenére ebben a témakörben a 2020-as esztendőt jellemezte azt is, hogy a szakmai pótlékok bevezetése mellett a köznevelés hatékonyságának, színvonalának további emelése érdekében az intézményvezetők és a helyetteseik az intézmények létszámához igazodó mértékű vezetői pótlékban részesültek. Két kiemelést engedjenek meg: egy 400 fő feletti intézményt vezetőnek, aki, mondjuk, 35 éve van a pedagóguspályán, pedagógus II. besorolású, egyetemi végzettségű, 505 700 forintról 688 170 forintra nőtt a bére.
(16.00)
Egy ezer fő feletti intézményben hasonló paraméterekkel bíró intézményvezető 629 300 forintos bére 858 690 forintra emelkedett, illetve arra is van lehetőség, hogy keresetkiegészítés, mintegy 100 ezer forint értékben még ehhez csatlakozzon az elvégzett munka alapján. Nyilván ezen az úton kell haladni tovább, de azt gondolom, hogy a járvány ellenére is látszanak a kormány szándékai.
Tisztelt Országgyűlés! Aki járt valaha is a saját választókerületében, annak el kell ismernie, hogy soha nem látott köznevelésiintézmény-felújítás zajlik az országban, soha nem volt ilyen volumenű intézményfejlesztés, a számok nyelvén 940 helyszínen 350 milliárd forint értékben. Néhány kiemelés a nemzeti köznevelési infrastruktúra-fejlesztési programból: 51 új tanuszoda, 88 új tornaterem, 44 tanterem, 31 iskola- és óvodafejlesztés. Amikor beszélünk vidékről, akkor a „Modern városok” programról is hallhattuk ma már államtitkár úrtól, hogy hogyan folytatódik. Jelenleg is 50 milliárd forint értékben folyik köznevelésiintézmény-fejlesztés. Öröm az, hogy a „Magyar falu” forrása is rendelkezésre áll, és 168 településen 5 milliárd forint összegben jelenleg is zajlanak a fejlesztések, és ez a teljesség igénye nélküli felsorolás volt.
Azt is látni kell, és tényleg olyan néha, mintha egy másik országban élnénk, hogy soha nem látott módon fejlődött a digitális eszközök tárháza. Majdnem 3 ezer feladatellátási helyen került sor sávszélesség-bővítésre, és az OH felmérése szerint mindezekkel együtt azt is el kell mondani, a kompetenciaméréseknél került sor erre a mérésre, hogy a gyerekek 90 százaléka rendelkezik otthon digitális eszközökkel. Nem sorolom most fel azokat a hátránykompenzációt, épületenergetikai fejlesztéseket támogató forrásokat, amelyek szintén rendelkezésre állnak.
Összességében, nagyon röviden szólva erről a területről elmondhatjuk, hogy a 2022-es gazdasági év elé is bizakodva tekinthetnek a köznevelési intézmények, az újranyitás során kiteljesedhet az iskola világa, a közösségek újra találkozhatnak. Bízom abban, hogy a nyarat és a következő tanévet már gazdag diákprogramok, közösségi programok jellemezhetik.
Tisztelt Országgyűlés! Folyamatosan hallunk az innováció szerepéről, jelentőségéről, általában a fejlesztésekben egy fejlődő országnak nagyon komolyan kell az innovációval foglalkoznia. Varga Mihályt idézem a következőkben: „Egy nemzet gazdaságát a vállalkozói szellemnek és az innovációnak kell előrevinnie, ha ez nincs meg, minden támogatás ellenére lemarad a nemzetközi versenyben.” A 2020-as uniós eredménytábla mérsékelt innovátorként értékeli Magyarországot. Célunk, hogy az előttünk álló évtizedben jelentősen előrelépjünk. A fenti gondolat komoly szerepet kap a 2022-es költségvetésben is, hisz mindez összefügg az oktatással, magával a közneveléssel, a felsőoktatással, a kutatás-fejlesztéssel, az ipar 4.0 fejlesztési programokkal, a gazdaságélénkítő programokkal, a szakképzés átalakításával, új beruházásokkal, és sorolhatnám annak a közegnek az elemeit, amelyek ahhoz kellenek, hogy az innováció valóban hajtóerővé tudjon válni, hiszen a megújulás a fenntartható fejlődés záloga.
Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar kormány számos lépést tett az elmúlt időszakban a tudományos életért. Kiemelt gondolat, szempont az, hogy a K+F+I források sokoldalúan segítsék például a koronavírus-járvány okozta krízis kezelését. El kell mondani, meg kell állapítanunk, hogy célzott egészségtudományi, egészségipari kutatások, innovációk ösztönzésére, klinikai vizsgálatok támogatására a kutatás és innováció alaprészben elkülönített források állnak rendelkezésre. Természetesen az is nagyon fontos, hogy a hazai források elérése mellett még sikeresebben tudjunk forrásokért nyúlni az EU közvetlenül pályázható forrásaihoz, például a Horizont európai kutatási programhoz. Éves szinten a magyar állam erre 3 milliárd forintot fordít annak a segítése érdekében, hogy a hazai kutatók hozzáférjenek a nemzetközi kutatási infrastruktúrához.
Azt is el kell mondani, hogy 2010 óta megduplázódott a K+F+I ráfordítások összege, sőt a vállalkozói szférában nem megduplázódott, hanem összességében háromszorosára nőtt, illetve a foglalkoztatást elemezve is láthatjuk, hogy szerény mértékben, de nőtt a kutatói munkahelyek, a kutatók száma is. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal mint kezelőszerv közreműködik a hazai kutatási-fejlesztési innováció koordinációjában és az alap forrásának felhasználásában is.
Az előttünk álló időszakban a „minden mindennel összefügg” jegyében három kiemelt célkitűzésnek kell eleget tennie az innovációpolitikának: az állami kutatóhelyek kutatási eredményei gyakorlati hasznosításának erősödnie kell mindenképpen, a hazai vállalkozások, elsősorban a kkv-k innovációs teljesítményének javulnia kell, és minden, a kutatás-fejlesztésben, innovációfejlesztésben részt vevő szereplőnek, ahogyan sokszor halljuk ezt Palkovics miniszter úrtól, az együttműködéseket erősíteni kell, illetve el kell jutni oda, hogy 3 százalék legyen 2030-ra a GDP-arányos ráfordítás mértéke annak érdekében, ahogyan az elején mondtam, hogy a mérsékelt innovátorból innovátorokká tudjunk válni.
Még egy gondolatot engedjenek meg! A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon belül létrejött kutatás alaprész és innovációs alaprész mellett ’22-ben a nemzeti laboratóriumok alaprész is létrejön. Ezzel komoly lehetőség van egyrészt a fókuszált fejlesztésre, lehetőség van arra, hogy egységesen, transzparens módon rögzíthetők legyenek a laboratórium működésével szembeni elvárások, számszerűsített eredményelvárások, és a fejezeti kezelés helyett maga az alapszintű kezelés lehetőséget ad arra, hogy éveken keresztül áthúzódó rögzített kutatások is sorra tudjanak kerülni.
Egyetlen gondolat még: ha az alap rendelkezésre álló forrásait megnézzük, akkor láthatjuk, hogy 2015 és ’22 között mintegy 66 százalékos az emelkedés. Nagyon sokféleképpen és sok oldalról lehetne megközelíteni az innováció kérdését. Mindenféleképpen el kell mondanunk, és ez a költségvetésben látszik is, hogy egyértelmű a fejlődés, koherens intézkedések születnek, érték- és célvezérelt koherens intézkedések, illetve erősödő források és inspiráló kihívások, amelyek, azt gondolom, szintén hajtómotorjai még az innovációs fejlesztéseknek is.
Tisztelt Ház! Összességében elmondhatjuk, hogy az előttünk lévő tervezet kiszámíthatóságot, biztonságot, felelősséget mutat, hatékonyan szolgálja azokat a kulcscélokat, amelyekről szintén ma már hallottunk többször: a gazdaság újraindítását, a családok támogatását, a nyugdíjasok támogatását, a 25 év alatti fiatalok adómentességét, munkahelyteremtést, beruházások ösztönzését. Azt gondolom, hogy közös felelősségünk ennek a helyén való értékelése, közös felelősségünk az elfogadása, hiszen a magyar embereket és a magyar gazdaságot szolgálja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
