DR. KOVÁCS ÁRPÁD,
DR. KOVÁCS ÁRPÁD,
DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Köszönöm a lehetőséget, hogy immár tíz éve szóban is összefoglalhatom és indokolhatom a Költségvetési Tanács véleményét, most a 2022. évi költségvetésitörvény-javaslat tervezetéről.
A tanács a törvényjavaslat tervezetére vonatkozó, a kormány részére szóló véleményét a 2021. április 27-ei ülésén alakította ki és hozta nyilvánosságra. A kormány erre érdemi választ adott, amelyre a későbbiekben térek ki.
A testület az Alaptörvényben kapott felhatalmazása alapján a költségvetés tervezetének megalapozottságát ezúttal is a feladatköre által meghatározott nézőpontból, egységében vizsgálta; makrogazdasági hátterét, bevételeit és kiadásait a rövid és hosszabb távú egyensúlyi követelmények fenntarthatósága, valamint az államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemezte.
Tisztelt Országgyűlés! Immár második éve, hogy a tanácsnak a költségvetésitörvény-javaslat véleményezése során tekintettel kellett lennie a koronavírus-járvány által okozott rendkívüli körülményekre és a veszélyhelyzet adta kockázatokra. A tanács a jövő évi költségvetés értékeléséhez áttekintette annak hátterét, bázisát jelentő 2020. évi tényleges és 2021. évi várható makrogazdasági és államháztartási folyamatokat. Kérem, engedjék meg, mert nem kerülhetem el, hogy az ezekkel kapcsolatos megállapításainkra is - mint a 2022. évi költségvetés előzményeire - igen röviden emlékeztessek.
Közismert tény, hogy a világméretű koronavírus-járvány letérítette a magyar gazdaságot a kiegyensúlyozott és erőteljes növekedési pályáról, ami sajnos súlyosan érintette az államháztartást is. 2020-ban a társadalmi össztermék, a GDP az előrejelzői várakozásoknál ugyan kedvezőbben, de az előző, kiváló évhez viszonyítva 5 százalékkal csökkent.
A gazdaság teljesítménye különösen 2020 második negyedévében esett vissza. A 10 százalékot meghaladó visszaesést sikerült jórészt tompítani a gazdaság erős fundamentumai, ellenálló képessége és nem kevésbé a kormány gazdaságvédelmi intézkedései, valamint a Magyar Nemzeti Bank piacstabilizáló és gazdasági növekedést támogató programjai révén.
A múlt évi kiadások nagymértékű növekménye egyértelműen a koronavírus-járvány kezelése miatti egészség- és gazdaságvédelmi ráfordítások következménye. Ezeket nem lehetett finanszírozni teljes mértékben pótlólagos bevételekkel vagy belső átcsoportosításokkal, így a 2020-as magyar hiányadat, bár régiós és nemzetközi összehasonlításban átlagosnak tekinthető, 8 százalékot meghaladó lett. A hiány a negyedik negyedévben volt kiugró, azonban azt is hozzá kell tenni, hogy az év végi kiadások egy része ugyanakkor előrehozatalt is jelentett, amely a következő évek finanszírozását tehermentesítheti.
A maastrichti hiánykritérium túllépését a járványra tekintettel átmenetileg mind az európai uniós, mind a hazai költségvetési keretrendszerben életbe lépő mentesítési záradékok lehetővé tették, továbbá a bruttó hazai termék 2020. évi csökkenése következtében az Alaptörvény mentesítési szabálya sem zárta ki az államadósság-mutató emelkedését.
Tisztelt Ház! A tanács mint a 2022. évi költségvetés közvetlen bázisát, elemezte a 2021. évi várható makrogazdasági és államháztartási folyamatokat, abban a koronavírus hatását is. A mértékadó nemzetközi szervezetek a magyar gazdaság 4 százalék körüli, a kormány prognózisával lényegében megegyező bővülését valószínűsítik, de van esély arra, hogy idén, a gazdaság sikeres újraindításának köszönhetően, ennél jobb társadalmi összteljesítménnyel fogunk találkozni.
Magyarország tőkevonzó képessége változatlanul erős, a feltételek kedvezőek, amelyek a termelőkapacitások megújítását, bővülését segítik. A versenyszféra beruházásbővítése továbbra is lendületes, több nagy nemzetközi, külföldi finanszírozású ipari projekt folytatódik, számos kapacitásfejlesztés fokozatos felfutása várható. A kis- és középvállalkozások beruházási aktivitását a kormány gazdaságfejlesztést támogató intézkedései, az uniós források felhasználása, a Magyar Nemzeti Bank ösztönző programjai továbbra is támogatják.
Az idei költségvetési törvény módosításával az úgynevezett ESA-módszertan szerint számolt hiánycélt a GDP 2,9 százalékáról 7,5 százalékára emelik. A tanács a hiánycél emelésével egyetértett, mivel a koronavírus-járvány harmadik hulláma szükségessé teszi a korábban tervezettnél nagyobb mértékű költségvetési támogatást az egészségügy és a gazdaság számára.
A tanács tudomásul vette, hogy a törvényjavaslat nagyobb mozgásteret teremt a kormányzat egészségvédelmi és gazdaság-újraindítási intézkedései számára, ugyanakkor szükségesnek tartotta, hogy ha a makrogazdasági feltételek alakulása megengedi, akkor a tervezettnél markánsabb hiánycsökkentés valósuljon meg, kedvezőbb feltételeket teremtve a költségvetési egyensúly 2022. évi lényeges javulásához, az államadósság-mutató fenntartható mérsékléséhez.
Az idei - és hozzáteszem, a jövő évi - költségvetés feltételrendszeréhez tartozik, hogy az Európai Unió aktiválta a stabilitási és növekedési paktum általános mentesítési rendelkezését, amely a rendkívüli helyzetre való tekintettel lehetővé teszi a maastrichti kritériumot meghaladó hiányt. A kormány rendeletben teremtette meg e rugalmasságot, továbbá kezdeményezte, hogy a stabilitási törvényben is történjen meg a szükséges módosítás.
A magyar gazdaság várható növekedésével összhangban, az Alaptörvényben előírtaknak megfelelően az államadósság GDP-arányos mértéke 2021-ben újra mérséklődhet az 2020. évi 80,4 százalékról 79,9 százalékra.
(9.20)
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A 2022. évi költségvetésre részletesen rátérve, elöljáróban szeretném hangsúlyozni, hogy a tanács által látott tervezet és a benyújtott törvényjavaslat között nincs lényegi különbség, nem változott sem a pénzforgalmi, sem az eredményszemléletű hiány, s így változatlan maradt a prognosztizált államadósság nominális összege és GDP-arányos mértéke is. Ezáltal a tanács véleménye érvényes az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatra is.
A Költségvetési Tanács a 2022. évi költségvetés megalapozottságának értékelésekor vizsgálta a makrogazdasági pálya elemeit. Ennek során az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank értékelésén túlmenően figyelembe vette az Európai Bizottság, az OECD és az IMF által készített prognózisokat, valamint a tanács titkársága hatáskörében gondozott szakértői elemzéseket. A 2022. évi költségvetésitörvény-javaslat tervezetének fókuszában, mint ez ma többször elhangzott, a gazdaság újraindítása, a jövő szempontjából kiemelt ágazatainak fejlesztése, a munkahelyek, a családok, a nyugdíjasok védelme, az otthonteremtés támogatásának erősítése, az emberek életminőségének javítása áll. Cél a gyorsan alkalmazkodó és fenntartható gazdasági struktúra létrehozása, amely hosszabb távon támogatja a fejlődést.
A tanács megállapította, hogy a költségvetés magas, 5,2 százalékos gazdasági növekedésre épít. A gazdaság bővülését segíti a háztartások fogyasztási volumenének 4,8 százalékos és a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,2 százalékos emelkedése.
A már megkezdett és folytatódó, uniós és hazai forrásokból történő fejlesztések nyomán az elmúlt években, így 2020-ban, 2021-ben is kiemelkedően magas a beruházási ráta, 2022-ben 28,5 százalékra emelkedhet. A foglalkoztatást segítő, kormányzati és uniós forrásokra is támaszkodó intézkedések eredményeként 1,1 százalékkal nőhet a foglalkoztatottak száma, ezen belül a versenyszférában 1,3 százalékkal, míg a közszféra létszáma változatlan marad.
A 2022-re felvázolt makrogazdasági pálya szerint folytatódhat a dinamikus bérnövekedés, a bruttó és nettó átlagkereset egyaránt 7,7 százalékkal emelkedhet. A munkatermelékenység javulása 2021 után is lendületben maradhat, tervezett mértéke 4,1 százalékos. Mértékadó pénzügyi szervezetek a világkereskedelem erős bővülésére számítanak prognózisaikban, amely lendületet adhat a magyar kivitelnek is. A meglévő bizonytalanságok mellett is remélhetőleg a korábbi időszakban indított exportfejlesztési célú beruházások beérnek, ezáltal az export ezúttal is valamelyest jobban teljesíthet, mint az import, az előző 10,5 százalékkal, míg az utóbbi 10 százalékkal.
Feltételezve, hogy a világban a feszültségek enyhülnek, a tanács a várt gazdasági bővülést megvalósíthatónak ítélte. Ugyanakkor fontosnak tartotta jelezni, hogy bár a tömeges oltások megteremthetik a nyitás alapjait, de a válságból történő kilábalást továbbra is övezik bizonytalanságok. Ma még beláthatatlan, hogy mikorra lesz teljes a visszatérés a korábbi, megszokott gazdasági és életritmushoz. Így az újraindítást gazdaságösztönző költségvetési intézkedésekkel 2022-ben is támogatni kell.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács szerint a 2022-es költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai összhangban vannak a 2021-re várható és a 2022-re tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal. Engedjék meg, hogy itt megálljak egy pillanatra! A 2022-es bevételi és a kiadási előirányzatok megalapozottsága megítélésénél a tanács szakértői szinten hiányolta, hogy a költségvetés tervezete a 2021-es bázisév várható teljesítését nem tartalmazta. Megjegyzem, hogy ezeket az adatokat a Költségvetési Tanács rendelkezésére bocsátották, és javaslatunkra ezen információkat a főbb tételekre vonatkozólag már az önök előtt lévő törvényjavaslatban is bemutatják, javítva ezzel az átláthatóságot.
A bevételekkel folytatva, a legnagyobb súlyt jelentő csoportok közül a gazdálkodó szervezetek befizetéseinek: így a társasági adónak, a kisadózók tételes adójának, a kisvállalati adónak; a fogyasztást terhelő adóknak: köztük az általános forgalmi adónak, a jövedéki adónak, a pénzügyi tranzakciós illetéknek, valamint a lakosság befizetései közül a személyi jövedelemadónak, az illetékeknek, továbbá a tb-alapokat megillető szociális hozzájárulási adónak és járulékoknak az előirányzata rendre nagyobb a 2021. évi, a válság hatását magán viselő, várható teljesítésnél. Ugyanakkor a tanács szükségesnek tartotta jelezni: ha a makrogazdasági várakozások nem vagy részben teljesülnek, akkor ennek hatásai megjelennek majd a bevételek teljesítésében.
Tisztelt Hölgyek és Urak! A Költségvetési Tanács annak ismételt hangsúlyozása mellett, hogy továbbra sem minősíti a költségvetésben megjelenő elosztáspolitikát, a kiadásoknál a következőket érzékelte. 2022-ben a költségvetésben változatlanul fókuszáltan szerepel a járvány elleni védekezés, amelyhez a szükséges forrásokat az egészségügyi ellátórendszer működtetésével együtt az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap biztosítja. A kiadásokban ugyancsak kiemelten jelennek meg a családvédelmi és otthonteremtési, -felújítási, valamint a nyugdíjasok jövedelmi helyzetének javítását szolgáló célok is. Az elsők között is az első számú prioritás azonban a gazdaság újraindítása. A célt megvalósítani hivatott új gazdaság-újraindítási akcióterv az adókönnyítések mellett aktivizálta egyfelől a hazai költségvetési forrásokat, az azokat tömörítő Gazdaság-újraindítási Alapot, benne a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alapot, másfelől a rendelkezésre álló uniós támogatásokat. Az újraindítás intézkedései több területen szerkezeti változást irányoznak elő olyan fejlesztésekkel, amelyek hosszú távon támogatják a gazdaság bővülését.
A tanács ezen eszközök méltánylása mellett úgy látta, hogy a háztartások fogyasztásának és a magánszféra beruházási aktivitásának dinamikus növekedése esetén az ösztönző intézkedések a gazdaság túlfűtöttségét eredményezhetik, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt. A tanács megítélése szerint a járvány miatti gazdasági visszaesés időszakában a kormányzati kiadások bővülése egyértelműen javította a gazdaság ütésálló képességét. 2022-ben viszont, mint hallottuk, a költségvetési politika rezilienciája már a makrogazdasági feltételek alakulásához való rugalmas alkalmazkodást igényli, ami egyaránt jelentheti a költségvetési kiadások növelését vagy visszafogását. Megszűnik a prociklikus költségvetési politika kényszere, azaz a GDP kedvezőtlen alakulása esetén nem kell a kiadásokat csökkenteni, hanem növelni lehet azokat, míg a magángazdaság gyors felfutása esetén a költségvetési kiadások visszafogásával, következésképpen az egyenleg javulásával lehet a túlfűtöttséget mérsékelni.
Ennek alapján a tanács célszerűnek látná egyes kiadási előirányzatok felhasználását feltételhez kötni, és csak akkor elkölteni, ha a gazdaság dinamizálásához azokra feltétlenül szükség van.
(9.30)
Ily módon kedvező gazdasági feltételek esetén a tervbe vett kiadások egy részét meg lehetne takarítani vagy el lehetne halasztani, nagyobb lépést téve a költségvetési egyensúly helyreállítása irányába, csökkentve az államadósságot, vagy fedezetet teremtve az előre nem látott kiadásokra a hiány növelése nélkül.
A tanács támogatta, hogy a 2021. évi 7,5 százalékos tervhez képest a növekvő hiány 2022-re csökkenjen a GDP-arányában, azonban az előzőekkel, valamint a 2021. évi költségvetési törvény módosításánál javasoltakkal összhangban nem tartotta elégségesnek a mind eredményszemléletben, mind pénzforgalmi szempontból annak csupán 5,9 százalékra történő mérséklését, elismerve a mozgástér szűkösségét.
A tanács megállapította, hogy az Alaptörvény előírásainak megfelelően az államadósság-mutató csökkenő trendje a 2020-as átmeneti növekedést követően tartós marad, és mértéke a 2021. évi 79,9 százalékról 2022-re 79,3 százalékra mérséklődik. Bár a tanács rögzítette, hogy a 0,6 százalékpontos csökkenés megfelel az államadósság-szabálynak, valamint a stabilitási törvény rendelkezésének, azonban annak mértékét a hiánynál jelzettekkel összhangban a lehetőségekhez képest kevésnek tartotta. A 2021-ben már megkezdődő és reményeink szerint megvalósuló gazdasági helyreállítás ugyanis az adósságmutató ennél nagyobb mértékű csökkenését is lehetővé teszi. Ez azért is szükséges, mert az alaptörvényi előírások szerinti mérséklés egy kedvezőtlenebb forgatókönyv esetleges bekövetkezése esetén is teljesülhet.
A tanács ugyanakkor egyetértett azzal, hogy az államadósság-kezelés 2022-ben is meg kívánja őrizni az elmúlt években elért kedvező szerkezetet, a devizaadósság részarányának alacsony szinten tartását, a lakosság részvételének növelését az államadósság finanszírozásában, valamint az államadósság futamidejének növelését. A tanács érzékelte, hogy az államháztartás központi alrendszere továbbra is három nagy csoportra bontott kiadásainak döntő része, csaknem 80 százaléka 2022-ben is folyó működési célokat szolgál, míg hazai forrásból felhalmozási feladatokra, valamint uniós finanszírozású fejlesztésekre egyaránt kevéssel 10 százalék feletti mértékben terveznek fordítani. Továbbra is értéknek tartotta, hogy a folyó működési rész egyenlege - immár az ötödik évben - nulla, és pénzforgalmi deficit csak a felhalmozási és az uniós költségvetésben keletkezhet. A tanács ugyanakkor kockázatosnak tartotta, hogy a költségvetési gazdálkodás biztonságát szolgáló tartalékok mértéke mindössze a GDP 0,4 százaléka, ami elmarad a 2021-re tervezett alacsony szinttől, a GDP 0,5 százalékától is.
Tisztelt Országgyűlés! A kormánynak a tanács véleményére adott válaszát a törvényjavaslat csatolmánya tartalmazza, ezért arra csak igen röviden térek ki. A tanácsnak a GDP-arányos hiány, valamint az államadósság-mutató értékének nagyobb mértékű csökkentésére vonatkozó javaslatára reagálva a kormány válaszában kifejtette, hogy még 2022-ben is a költségvetés-politikai eszközökkel mindent meg kívánnak tenni a gazdaság újraindítása érdekében. Álláspontja szerint az optimista, de reális növekedési pálya teljesülésének feltétele az általa tervezett fiskális politikának a megvalósítása. Emellett a családok támogatásához is biztosítani kívánják a szükséges forrásokat. Ugyanakkor a kormány kiemelten fontos értéknek tartja a költségvetési stabilitást, és szerinte középtávon a gazdaság sikeres újraindítását követően kell újra és egyre markánsabban érvényesíteni az alacsony, 3 százalék alatti csökkenő hiányt, valamint az államadósság-mutató gyorsabb mérséklését.
A tanácsnak a biztonsági tartalékok alacsony mértékére szóló felhívására is reagált a kormány. A tervezett, 300 milliárd fölötti tartalékokat elégségesnek tartja, tekintettel arra is, hogy azok összegének növelése vagy a tervezett hiány emelkedésével, vagy más területek kiadásainak csökkenésével kellene hogy együtt járjon. Szerinte a tartalékok 2022-re tervezett összege a várttól akár 1 százalékponttal elmaradó növekedés esetére is kellő biztosítékul szolgál az adósságráta csökkentésére.
A tanács, mint tapasztalhatták, véleményében mindenkor a pénzügyi stabilitás fenntartásának, a finanszírozás kockázatminimalizálásának érdekeit elsődlegesnek tekintve alakította ki és alakítja ki véleményét. Így tette azon társadalom- és gazdaságpolitika irányításával összefüggő, sokoldalú, más síkú, vélhetően indokolható lépések esetében is, amelyek a központi költségvetés GDP-arányos hiány és államadósság menedzseléséhez, a tartalékképzéshez, a beruházásra fordított források arányához kapcsolódnak.
A Költségvetési Tanács ebből kiindulva tudomásul veszi, hogy a kormány a 2022-es költségvetés céljainak és előirányzatainak tervezése során fontos, a jövőt szolgáló társadalompolitikai és gazdaságösztönző szándékokat kíván megvalósítani, ezek vezérlik. Ezzel együtt a tanács az egyensúly gyorsabb helyreállítása, a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése érdekében a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentését célzó ajánlásait továbbra is indokoltnak tartja, és az Országgyűlésnek megfontolásra ajánlja.
Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásom végén szeretném megköszönni a pénzügyminiszter úrnak és munkatársainak, hogy a tanács munkáját messzemenően segítették. Köszönöm az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a tanács titkársága munkatársainak, a felkért elemző intézeteknek, valamint egyes gazdasági intézmények szakértőinek, hogy független, alternatív makrogazdasági, államháztartási modellszámításokkal, érzékenységi vizsgálatokkal támogatták a tanács véleményének sokoldalú szakmai megalapozását.
Tisztelt Országgyűlés! Megköszönve megtisztelő figyelmüket, kívánok önöknek jó munkát a 2022-es költségvetési törvény javaslatának és a kapcsolódó módosító indítványoknak a megvitatásához. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
