FONT SÁNDOR

Full text search

FONT SÁNDOR
FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A vezérszónokok felszólalása óta figyelem a vitát, már kevesen vagyunk, talán még Banai államtitkár úr az, aki ezt az időtartamot itt kibírta. Hadd utaljak vissza az ott elhangzott egy-két vezérszónoki hozzászólásra!
(17.30)
Az nem lepett meg, hogy a Jobbik képviselőjeként Potocskáné Kőrösi Anita, majd Z. Kárpát Dániel is választási költségvetésnek meg Európa legkegyetlenebb költségvetésének, meg nem tudom, minek nevezte ezt a mostani költségvetést. Mondhatnám, hogy ők még nem láttak ezek szerint, mert nem láthattak, mióta csak 2010 meg ’18 óta képviselők, úgynevezett igazi választási költségvetést, azt, amit a szocialisták csináltak. Ezért aztán nagyon meglepődtem, amikor Tóth Bertalan, Mesterházy Attila, Varju László vagy most utoljára Burány Sándor is itt választási költségvetés, negatív értelemben vett választási költségvetés névvel illeti ezt a költségvetést.
Ez azért megdöbbentő, mert az előbb említett DK-s és MSZP-s politikusoknak azért volt egy időszakuk, amikor ők kétszer is ilyet tettek, amikor a választási év költségvetésének a következtében olyan hiányt szabadítottak ránk, az államtitkár úr erről már tett említést, amivel az európai uniós országok közül első-második helyet értek el az államháztartási hiány, költségvetési hiány és államadósság növelése ügyében. Majd aztán következett a munkanélküliség iszonyú magas szintje, és akkor következik 2010, amit aztán próbálunk rendbe hozni évről évre, most már a 12. év alkalmával.
Hogy nem emlékeznek rá, engem ez azért lepett meg, mert azért tudunk olyan mondatokat, konkrétan Gyurcsány Ferenctől: gyorsan eljött az igazság pillanata, az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, az segített hozzá, hogy ezt túléljük - mármint a 2006-ig tartó időszakot, mondta ezt 2006 után az ismert őszödi beszédben, miután hazugságokkal, trükkök százaival félrevezette az európai költségvetéssel foglalkozó elemzőket és a magyar választópolgárokat is.
Aztán jött az őszinte beismerés: majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, minthogyha kormányoztunk volna, ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este. Na, ezek voltak az igazi választási költségvetések, hogy akik most véletlenül valamilyen memóriazavar miatt nem emlékeznek rá, akkor hadd idézzük már vissza legalább mi, azok, akik azt az időszakot is megéltük, amikor a szocialisták kormányoztak a 2002-2010-es években.
Aztán az már csak megmosolyogtató volt, hogy Varju László olyan frázismondatokat olvasott fel, biztos valamelyik szónoklatot író segédje tette, hogy a vidék tönkrement. Ez azért megmosolyogtató, mert annak a DK-nak a vezérszónoka mondta ezt, amelyik Demokratikus Koalíció 2018-ban nem delegált a Mezőgazdasági bizottságba bizottsági tagot. A parlament Mezőgazdasági bizottságában 2018 óta a Demokratikus Koalíciónak nincs mezőgazdasági bizottsági tagja. Ezek után nem csodálom, hogy ők ilyeneket írnak a vezérszónokuknak, és ő ezt el is mondja, hogy a vidék tönkrement.
Éppen ezért hadd kanyarodjak vissza a 2010 utáni magyar mezőgazdasághoz, amely köszöni szépen, jól van. Nekik is nehéz volt kibírni a 2008-2010-es évek drámai időszakát, amit mi hagyatékul kaptunk meg 2010 után. De miután a mezőgazdaság a kormány döntése és hozzáállása következtében stratégiai ágazatnak lett minősítve, és így is álltunk hozzá, ezt rögtön megmutattuk a költségvetésben, hogy amennyiben egy kormányzati, egy ágazati irányító szerv, minisztérium is érdemlegesnek tartja és támogatja ezeket a gazdálkodókat, a mezőgazdaságot és az arra épülő élelmiszer-feldolgozó szektort, akkor nagyon komoly eredményeket tud elérni ez a mezőgazdaság. Ezt bizonyítja az a nagyon nagy fejlődés, amelyet egyetlenegy egyéb nemzetgazdasági águnk nem tudott produkálni, hogy a magyar mezőgazdaság tartósan exporttöbblettel rendelkezik, hogy folyamatosan nő az éves kibocsátási szintje.
Ha jól emlékeznek rá, nincs olyan általános válság, mint a szocialisták alatt volt, hogy országos gazdatüntetésre ide kellett vonulnunk a Kossuth térre. Én nem azt mondom, hogy nincsenek olykor, időnként egy-egy ágazatnak nehéz pillanatai. A közelmúltban is volt például, a madárinfluenza miatt nagyon komoly, a szárnyas- és baromfiállományt ki kellett irtani, le kellett ölni ahhoz, hogy bebizonyítsuk az EU-nak, hogy lokális a jelenség, tudtuk kezelni a jelenséget, és hogy megtartsuk az exportpiacainkat, hogy ne tiltsanak ki a közel- és távol-keleti országokból, amelyek nagyon nagy felvevői ezeknek a mezőgazdasági termékeknek. Egy új jelenség a sertéspestis, ami Ukrajnából és Romániából érkezett át sajnos vaddisznók közvetítésével, roppant nehéz ellene védekezni. Ilyen lokális problémáink természetesen vannak, de globális, ami az egész mezőgazdaságot megrázná, olyan nincs.
Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság időjárásnak kitett ágazat, voltak olyan évek, amikor egy fagy, egy rendkívül zivataros nyári időjárás, téli fagy, árvíz, belvíz komoly megrázkódtatást okozott a mezőgazdaságnak, amely valamilyen ágazati szinten meg is jelent, de ezeket abban a pillanatban, ahogy jobbra fordult az időjárás, és ezt, mondom, nem mi, a kormányzat okoztuk, hanem időjárási tényezők, ezek helyreálltak, a mezőgazdaság azonnal magára talált, talpra állt, és folytatta ezt a dinamikus, egyfolytában növekvő teljesítményét.
Ennek az lett a következménye, hogy a mezőgazdaság annak a nagyon szép GDP-növekedési ütemnek, amely 2019-ig tartós volt, az egyik legjelentősebb GDP-erő hozzáadója lett, mindig is lehetett rá számítani. Persze tettünk is érte. Például az előbb említett időjárási kockázatok egyike a nyári jégeső, a zivataros időszak, hogy Európában egyedüliként és elsőként a teljes ország területét lefedtük jégesőkárt enyhítő, csökkentő védelmiberendezés-sorozattal, a teljes területet, tehát a 93 ezer négyzetkilométert. Ilyet egyelőre még senki más nem tett.
Aztán itt vannak a fagyveszélyes időszakok, ez már nehezebb kérdés. De a most megnyíló támogatások egyikében, igenis külön kiemelt lehetőség van a mai kor tudása szerint a fagyvédelmi eszközök támogatott telepítésének. Itt hadd térjek rá arra, hogy a nemzeti költségvetés, amely eddig az Unióból érkező forrásoknak a 17,5 százalékát egészítette ki úgynevezett társfinanszírozással, ez a társfinanszírozás 80 százalékosra nőtt. Remélem, érzékelik, hogy mit jelent a 17,5-ről 80 százalékos magyar költségvetési társfinanszírozás-növekedés.
Ennek az lett az eredménye, hogy a most lezáruló, 2013-2020-as időszaknak az európai uniós támogatási összege 1400 milliárd forint környékén volt, és a most megnyíló ’21-27-es ciklusban ez 4200 milliárd forintnál is több lesz. Több mint háromszorosa lesz az ugyanarra az időszakra jutó, rendelkezésre álló vidékfejlesztési támogatási pénzalap. Ezek pályázati pénzalapok, rendszerint 50 százalékos támogatást jelentenek. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó még ugyanennyivel növeli meg a befektetett értékét a saját ereje következtében. Hadd tegyem hozzá, hogy mintegy 3277 milliárd forint az a direkt támogatás, a mezőgazdaság jövedelmezőképességét pótló támogatás, amelyek úgynevezett százszázalékos támogatások, tehát direktben kapják a gazdálkodók egyes tevékenységeik következtében.
Vannak olyan mezőgazdasági tevékenységek, amelyeket az Európai Unió közvetlenül nem támogat, itt megint nagyon nagy szerepe van a hazai forrásoknak, ilyen a baromfiágazat, a sertéságazat, a tejágazat. Ezekre nagyon nagy, hazai költségvetésből biztosított forrásokat adunk ezeknek a gazdálkodóknak, hogy állják a sarat a nemzetközi vetélytársakkal.
Természetesen vannak azok a klasszikus területek, ami most izgalmas, a digitalizációra, az új kor technikájára való átállás; például a drónok használata, amely olyan új lehetőségeket biztosít, hogy mondjuk, egy nagyüzemi szántóföldi területen vagy nagyobb, 10 hektáros, 50-100 hektáros területen ne kelljen az egész területet egy adott vegyszerrel, gyomirtószerrel lepermetezni, például egy gyomirtást csak a drónok által érzékelt, egyértelműen behatárolható területen végezzenek el töredék vegyszerfelhasználással. Ezeket a fejlesztésre való átállásokat és technológiai átállásokra való ösztönzést mind tartalmazza ez az előterjesztés.
Mivel én már elég régóta - számolgatták itt sokan, hogy ki hányadik költségvetéshez szól hozzá -, ’98 óta vagyok parlamenti képviselő, most hirtelen meg sem mondom, hogy ez akkor a huszadik vagy huszonkettedik vagy én már nem tudom, hányadik hozzászólásom lehetne. De ha igaz lett volna, mondjuk, csak 2010 óta az a sok pánikkeltő felszólalás az ellenzék részéről, akik azt mondták, hogy amennyiben ezt a költségvetést megszavazzuk, a magyar mezőgazdaság tönkremegy… - és aztán megnéztem, hogy ezt 2010-ben, ’11-ben, ’12-ben és sorolhatnám, mindig elmondta a mezőgazdaságról az ellenzék.
(17.40)
Még Gőgös Zoltán is, aki pedig elég jól értett hozzá, csak mást gondolt a magyar mezőgazdaságról, mint amit mi. Most nem nagyon látunk olyan szakértő személyt az ellenzéknél, aki hitelesen tudná elmondani, hogy neki mi a baja a mezőgazdasági területekkel.
Nos, ha ez mind igaz lett volna, azok a rémhírkeltések és félelmek, amit az ellenzék elmondott a mezőgazdaságról, hogy amennyiben elfogadjuk ezt a költségvetést, akkor a magyar mezőgazdaság tönkremegy, akkor most nem lenne mezőgazdaság, ha az ő igazuk teljesült volna. De nem igazolódott a felvetésük, a magyar mezőgazdaság minden évben - és tessenek megnézni az agrárjelentést, tudom, hogy általában nem szeretnek ilyeneket olvasgatni, de mikor mi ezt vitatjuk és tárgyaljuk a bizottságban, és a minisztert meghallgatjuk, ott nincs mese, ott a számok magukért beszélnek - , hogy a költségvetés minden évben biztosította azt a hátteret a gazdálkodók számára - és nem letagadva, hogy uniós pénzforrás és magyar pénzforrások nagyon hatékony felhasználásával -, amiből lehetőségük volt egy nagyon komoly, európai átlaghoz képest sokkal magasabb mezőgazdasági termelési, kibocsátási és exportnövekményt végrehajtani.
Állítom, hogy a jelenleg benyújtott költségvetés mezőgazdasági lába az Agrárminisztérium fejezetben ugyanezeket biztosítja. Én nyugodt szívvel szavazom majd meg ezt a költségvetést. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

 

Noviny Arcanum
Noviny Arcanum

Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť

Arcanum logo

Arcanum Adatbázis Kiadó, popredný poskytovateľ obsahu v Maďarsku, začal svoju činnosť 1. januára 1989. Spoločnosť sa zaoberá hromadnou digitalizáciou kultúrneho obsahu, jeho triedením do databáz a publikovaním.

O nás Kontakt Tlačové správy

Languages







Noviny Arcanum

Noviny Arcanum
Zaujíma Vás, čo o tejto téme písali noviny za posledných 250 rokov?

Zobraziť