VARJU LÁSZLÓ,
VARJU LÁSZLÓ,
VARJU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Szeretnék néhány dologra reagálni, ami elhangzott, és szeretném hosszabban kifejteni azt, hogy a 2022. évi költségvetésitörvény-javaslatról mi a véleményünk. Kezdjük talán azzal az általános megítéléssel, hogy az irányt megszabjuk annak, hogy ez a véleményünk hogy néz ki. Mielőtt ezt megtenném, előtte egy kérdést szeretnék önöknek feltenni.
Tényleg komolyan gondolják azt, amit az elmúlt hónapokban hangoztattak, és többen mondtak, hogy kanyarban akarnak előzni? Tényleg komolyan gondolják ezt? Hiszen ha jól meggondolják, akkor ezt egyébként a törvények tiltják. Az emberek, akik közlekednek, számtalan módon, nem szeretik, és kifejezetten kockázatosnak tartják azt, hogy kanyarban előzzenek. Éppen ezért csak emlékeztetem önöket, hogy amikor ilyen halálkamionok rohangálnak az úton, és éppen kanyarban előznek, akkor mondhatnám, az büntetendő, és nem pedig támogatandó. Ezért akár a Magyar Nemzeti Bank elnöke mondja, akár a pénzügyminiszter mondja, akár a Gazdasági bizottság elnöke mondja, ez akkor is nagy hülyeség, úgy, ahogy van, tisztelt képviselőtársaim.
Az, hogy a kanyarban előzés, ennek a módja ebben a költségvetésben hogyan is néz ki, erről három állítást szeretnék kezdetben megfogalmazni. Az első az, amit talán kicsit összefoglalóan is lehet állítani és mondani: egyértelműen egy választási költségvetésről van szó. De hogy egy picit többet értsenek ebbe bele, szeretném ezt definiálni is a tekintetben, hogy ez az én megfogalmazásomban egy tisztán politikai, hatalmi és PR-költségvetés azzal szemben, amire szükség lenne, hogy gazdasági, társadalmi szempontokat figyelembe vevő, a tényekből kiinduló költségvetésről szólna. Ebbe nyugodtan beleérthetik azt, amit a képviselőtársaimtól hallottak, hogy ez a bosszú költségvetése, kegyetlen költségvetés, amely egyébként társadalmi csoportokat figyelmen kívül hagy, ez mind beleérthető ebbe.
A második ilyen állításom, hogy önök olyan irracionális vágyakat kergetnek tulajdonképpen a korábban elkövetett gazdaságpolitikai és válságkezelési hibáik miatt, amiből úgy gondolják, hogy amit elrontottak, azt percek alatt lehet rendezni és megoldani, azaz egy költségvetésről álmodozni, de ez természetesen nem fog menni. Egyébként a számok ezt bizonyítják, hiszen ezért vagy azért, de érdemben a költségvetés hiányát önök nem tudják csökkenteni. Az egy következő része lesz a történetnek, amikor elmondom azt is, és tételesen bizonyítani fogom, hogy mivel ezt önök pontosan tudják, ezért ez egy hazug költségvetés, mert becsapják az embereket, hazudnak nekik, és olyat állítanak, ami egyébként nem létezik.
Harmadsorban pedig azt állítom önöknek, és vitatkozzanak vele, hogyha tudnak, hogy ez egy olyan kapkodó költségvetés, amely kicsit az előbbi évekhez is kapcsolódik, hogy pánikhelyzetben próbálnak valamit tenni, és ez a cselekvés Magyarország számára, de elsősorban a következő időszakra, évekre vonatkozóan inkább abból következik, abból a pánikhelyzetükből, amit az elmúlt időszakban többször bizonyítottak.
Így ennek alapján nyugodtan mondhatom azt, hogy a 2022. évi költségvetés fő problémája az, hogy az államháztartási hiány alig csökken, európai összehasonlításban is magas marad, az államadósság folyamatos csökkenése pedig bizonytalan. Mindez nem a válság, hanem a kormányzat választási szempontokra, valamint a lojális csoportok érdekeire koncentráló gazdaságpolitikájának következménye. A költekezés mértéke immár egyébként a Költségvetési Tanács éles kritikáját is kiváltotta, amit igyekeznek önök tompítani, de a lényegen nem változtat ez a helyzet. Lehetséges, hogy a kormány most benyújtott javaslatánál szigorúbb költségvetési politikára kényszerülnek. Egyébként önök erre képesek, csak ettől még, ahogy mondtam, azt a hazug képet fenn akarják tartani, amit az előző órákban kormánypárti politikusoktól hallottunk.
A kormány közgazdaságilag irracionális módon ismét tavasszal terjesztette be a költségvetést. Tulajdonképpen a 2020-21. évi vagy korábbi gyakorlathoz kapcsolódóan ezt megtették, de a helyzet az, hogy a 2020-21. évi előirányzatok minden korábbinál anakronisztikusabb módon köszönőviszonyban sem voltak a valósággal. A 2022. évi költségvetés kissé javít egyébként érdekes módon a költségvetés átláthatóságán, de mint mondtam, jeleztem, ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy a Költségvetési Tanács figyelemfelhívására nem tudtak mást csinálni, és ezért lényegében az államháztartás mérlege, bevételi és kiadási táblázata bekerült a költségvetésbe, míg ez egyébként korábban nem volt így. A költségvetés indoklása rendkívül sikeresnek állítja be az eddigi jelenlegi és hosszabb távú gazdaságpolitikát, aminek azonban a tények és a régió más országaival történő összehasonlítás ellentmond.
(11.40)
Például az EU-transzferektől való függés mértéke, a tavalyi gazdasági visszaesés mértéke, az infláció, az árfolyam, az államháztartási hiány mind ellentmond annak, államtitkár úr, amit önök állítanak. A költségvetési tervezés alapjául szolgáló 2021. évi prognózis fő számai reálisak, ezt elismerem, ahhoz közel állóak, inkább így mondom. Itt a Magyar Nemzeti Bank inflációs prognózisa ugyan valószínűbb a kormányénál, a 2022. évi 5,2 százalékos növekedési előrejelzése azonban bizonytalan. Ekkor mondom, amikor önök vágyakra építenek, miközben a Költségvetési Tanács értékelése szerint is magas a kormányzat által várt növekedés; az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjának felső értékéhez kapcsolódik, tehát választásiköltségvetés-tervezést folytatnak, ahogy az előbb is mondtam.
Az államháztartás adóbevételei körében összességében nem várható a mi számításaink szerint érdemi eltérés az előirányzattól, azonban elsősorban az országspecifikus ajánlásokhoz kapcsolódó strukturális reformok és beruházások finanszírozására fordítható RRF-források lehívásához az Európai Bizottságnak még el kell fogadnia Magyarország helyreállítási és ellenálló-képességi tervét, ez viszont súlyos kockázatokat hordoz magában.
Ahogy államtitkár úr már korábban is említette, ahogy pénzügyminiszter úr is elmondta, készülnek mindennek ellenére az összes ilyen vágyukat megtestesítő fejlesztés előfinanszírozására, ami óriási kockázatot jelent, ha egyébként nem lesz lehetőség a lehívásra, merthogy önök rossz tervet nyújtanak be, és pillanatnyilag ezt óriási vita előzi meg. Önök egyébként, úgy látom, tudják, hogy rossz célra akarják fordítani, ezért mindenképpen nemcsak a figyelmet kell felhívni, hanem felszólítani önöket, hogy ne az előfinanszírozással éljenek ismét. A későbbiekben majd mutatom azt a példát is, hogy még mindig 1500 milliárd forinttal a 2020 előtti európai uniós források projektjeit kell finanszírozniuk.
A kiadási előirányzatok 2022-ben az ideihez hasonlóan, mondhatjuk úgy nyugodtan, felfújt látványalapok a választási megfontolásnak megfelelően, az idei évre előre hozott, hangzatos nevű Gazdaságvédelmi Alap, illetve az Egészségbiztosítási és a Járvány Elleni Védekezési Alap ugyanis döntően különböző korábbi források kiadási kötelezettségeinek az egybegyúrásával jött létre, magyarul: semmi új nincsen ebben.
A 2021. évi költségvetést módosító törvényjavaslatban szereplő, megnövelt keretösszegű gazdaság-újraindítási akcióterv elemeit bemutató táblázat a GDP 12 százalékát, 2022-re már a 13 százalékát tartalmazza, és ez a közgazdaságilag egyébként értelmezhetetlen, de nagynak hangzó összeg kizárólag PR-célokat szolgál. Az egész akcióterv álságos voltát illusztrálja, hogy itt a kiadások között tüntetik fel a 13. havi nyugdíjat is mint gazdaság-újraindítási akciótervet. Államtitkár úr, ugye, ön sem gondolja komolyan, hogy az egyházak vagy a sport támogatása, ami ugyanitt szerepel, az idei gazdaságvédelemhez, a jövő év újraindításához köthető? Így ennek megfelelően ez a sokadik elem, ami miatt mindez elfogadhatatlan.
A 2022. évi költségvetésben valójában leginkább az tükröződik, hogy a kormány szerint minden, a járvány és az általa okozott egészségügyi-gazdasági válság kezelését, tehát ezt a kezelést is a 2022. évi választásoknak kell alárendelni. A költségvetés változatlanul politikai, hatalmi, választási PR-, nem pedig a gazdasági-társadalmi szempontoknak megfelelő alárendelést mutatja. Néhány látványos, fontos választói csoportot megszólítanak, önök úgy gondolják, hogy őket ilyen módon megnyerhetik támogatóként, legyen az a fiatalok szja-mentessége vagy a lakásfelújítás, ami a középgenerációknak szóló történet.
Azt gondolom, az ellenzék bemutatta a törekvését egy törvényjavaslatban egyébként, és ha itt a gazdasági válság idején valóban akarnának érdemi forrást teremteni, és nem csak összetolni egymás mellé különböző táblázati sorokat, akkor megfontolták volna a gazdasági válság kezelése érdekében szükséges azonnali intézkedésekre vonatkozó törvényjavaslatunkat és egyébként azt a 21 elemből álló beruházási felsorolást, és annak egy jelentős részét legalább visszavonhatták volna. Ebben az időszakban, ugye, önök sem gondolhatják azt, kedves képviselőtársak, hogy ne csak államtitkár urat egzecíroztassam itt ebben a történetben, hogy anticiklikus gazdaságpolitikának tekinthető az, ha egyébként előrántják a varázsnyuszit, és Budapesttől Belgrádig vasutat építenek sok száz milliárd forintért? Talán ennél értelmesebb, racionálisabb megoldásokat is találhatnának, és akkor most csak egyet emeltem ki a 21-ből, amit itt felsoroltunk a kezdeményezésünkben.
Egy dolgot el kell ismerni, és őszintén szólva én nagyon örülök annak, ha a vidékfejlesztésre önök sok forrást szánnak. Nagyon helyes, tegyék meg, azt gondolom, itt az ideje, hogy a Fidesz lelkiismereti válságán valamennyire oldjanak. Ezt két ok miatt nyugodtan mondom önöknek. Elsősorban amiatt, hogy a jobboldal a kilencvenes évek elején lényegében a kárpótlással tönkretette és elnéptelenítette a falvakat, elvette tőlük a földet akkor, amikor egyébként az a megélhetésüket biztosította, teljesen joggal van a Fidesznek lelkiismeret-furdalása. Ezt követően viszont az elmúlt tíz évben semmit nem tett a vidék érdekében, és most hirtelen úgy gondolják, hogy a jövő évben választás van, akkor most valamit tenni kell.
Tisztelt Képviselőtársak! Azt gondolom, az nem miniszteri látogatás kérdése, hogy 30 milliárd forintot ide szórnak szét vagy éppen odaviszik, és ráadásul azt ilyen megkülönböztető módon teszik. Akkor, azt hiszem, ennek ez az oka, önöknek igenis felelőssége van abban, hogy a vidék tönkrement, és ezt a helyzetet viszont nem önök fogják most már kezelni, mert önök elvesztették a jogukat arra, hogy erre lehetőségük legyen, nem lesz mód ennek a kivitelezésére.
A kiadási többletek által okozott magas államháztartási hiány azonban mindenekelőtt az állam gazdasági szerepvállalása kiterjesztésének a következménye. Itt akár a védelmi, akár a sport-, akár a kamatkiadásokra vonatkozóan ezek növekednek, de ezzel szemben azt látom, hogy a családi pótlék növelésére, a munkanélküliséggel kapcsolatos helyzet kezelésére viszont nem terveznek. Célszerű lett volna egyébként például a nyugdíjaknál előtérbe helyezni a kisnyugdíjasokat, de önök ezt nem tették.
A módosított 2021. évi költségvetés után most a 2022. évi költségvetésitörvény-javaslat sincs összhangban a stabilitási törvénnyel. Államtitkár úr itt a minap azt ígérte, hogy majd egyszer a törvényt helyrehozzák. Azt gondolom, ezt a törvényt önöknek már régen be kellett volna terjeszteni, hiszen az 5,2 százalékos növekedés mellett 5,9 százalékos vagy jóval 3 százalék feletti deficitet tartalmaz az előterjesztésük, ezért a stabilitási törvény módosítása során ezúttal nem a politikai akaratot igazítják a törvényekhez, hanem a törvényeket a politikához - önök ezt tették.
(11.50)
A kiadások magas szintje a gazdaság túlfűtöttségét okozhatja, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve egyébként a külgazdasági egyensúlyt, ezért a tervbe vett kiadások egy részét törölni vagy halasztani kellene. Ahogy említettem, ezt fejezi ki az a 21 elemű javaslat, amelyre kitért. Korábban az ellenzék megtette az erre vonatkozó javaslatát, hogy egy racionális költségvetési politikáról lehessen beszélni.
Kiugróan magas a magyar beruházási ráta, és ezen belül a költségvetési szerepvállalás ellenére a magyar kormány elkötelezett a beruházások növelésében. Az erőltetett fejlesztés az építőiparban, az építőanyag-iparban hiányhoz, áremelkedéshez vezet, az átadások csúsznak, romlik a hatékonyság, nem beszélve a beruházások egy részének soha meg nem térülő voltáról. Emlegessem megint a Budapest-Belgrád vasútvonalat? Emlegessem önöknek azt, hogy az anticiklikus politika egyik következménye a vadászati világkiállításra való pénzköltés? Ezt tényleg komolyan gondolják, hogy így van? A hiány csökkentésének kézenfekvő módja ezeknek a beruházásoknak, kiadásoknak a mérséklése.
A GDP-arányos államadósság 2019-ben az évi 66,6 százalékról 2020-ban 80,4 százalékos csúcsra emelkedett, ehhez képest a kormány 79,9 százalékos… - most a trükközésről nem beszélek újra, amit a minap itt megtettünk, hogy hogyan vitték le 80 százalék alá. Vagyis összességében véve, hogyha ’22-t nézem ebből a szempontból, államtitkár úr, akkor lényegében alig csökken. Egy újabb tény arra, hogy önök választási költségvetéssel terveznek, és nem abban gondolkodnak, ha már itt a nyár előtti időszakban 2022-ről beszélnek, úgy, hogy a 2020-szal nem számoltak el, a 2021-et éppen most módosítják, és ide, a parlament elé behoznak egy ilyen PR-költségvetést, amely 2022-ről szól. (Sic!)
Az idei mérséklődést ugyan segíti a 2020-ban végrehajtott előfinanszírozás és a 2020 végén nagyon gyenge forint, azonban a magas deficit miatt ezek kockázatok és nagyon jelentős kockázatok. 2022-re ezek a segédeszközök nem lesznek, államtitkár úr, nem fognak tudni ezzel operálni. Feltételezhető ugyanakkor, hogy amennyiben nem sikerülne a GDP-arányos államadósság csökkentése, akkor a kormány módosítani fogja az adósságszabályt az Alaptörvényben? Vagy mire készülnek? Vagy meg akarják tenni, vagy nem. Hajlik a kormány a költségvetési kiadások némi korlátozására a várhatóan szigorodó nemzetközi elvárások esetén? Szóval, itt vannak kérdések, amelyeket újra és újra fel kell tenni.
Nézzünk néhány részletesebb megállapítást! Bízom benne, hogy még marad erre egy kicsi időm. A kormány közgazdaságilag irracionális módon ismét, már tavasszal beterjeszti magát ezt a törvényt, és az előirányzatok minden korábbinál… - mondhatnám, illetve ahogy mondtam is, nincsenek viszonyban a valósággal. A költségvetési folyamatok a Fidesz-kormány időszakában szinte teljesen átláthatatlanná váltak, nem tud érvényesülni az Országgyűlés ellenőrző szerepe.
Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt, ezen a helyen az Állami Számvevőszék elnökhelyettese beszélt arról, hogy a parlament a legfőbb ellenőrző szerv, és önök ehhez nem biztosítják a feltételeket. Ilyen szempontból, ezzel a nyár előtti tervezéssel önök nemhogy a kiszámíthatóságot növelnék, ennek pontosan az ellenkezője igaz, a kiszámíthatatlanság növekszik ezzel.
Egyrészt a költségvetés szakmailag megalapozott kidolgozásához és elfogadásához most még hiányoznak a szükséges adatok, másrészt a prognózisidőszak kitolása, ahogy mondtam, növeli a bizonytalanságot. A 2021. évi költségvetés tavaly tavaszi tárgyalása minden korábbinál torzítottabb képet adott, hiszen a járvány lefolyása, a gazdasági válság hossza, mélysége, a 2020. évi költségvetés alakulása teljesen bizonytalan volt. És mégis mit tettek? Önök azt erőltették, hogy ez 2020 nyarán bekövetkezzen.
Ugyanakkor azáltal, hogy a kormányzat parlamenti döntés nélkül, pusztán rendelettel is dönthet új kötelezettségvállalásokról valamilyen adott kiadási előirányzat terhére, a gyakorlatban a kívülről már évek óta áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen államháztartási folyamatoknak, kényszereknek és megfontolásoknak megfelelően gyakorlatilag bármit eldönthet saját hatáskörben. Ez az éjszakai rendeleti kormányzás. Majd egyébként, amikor az ellenzék képviselői rákérdeznek a részletekre, azokra pedig nem válaszolnak. Sorolhatom azokat a leveleket, amelyeket, nem megválaszolva, titokban tartanak, és a parlament ellenőrzési jogát tételesen csökkentik.
A 2020-21. évi költségvetési folyamatok szempontjából meghatározó volt a veszélyhelyzet kihirdetése, amely lényegében ezt a rendeleti kormányzást teremtette meg. De jelzem, hogy ettől független az az ellenőrizetlenség, ahogy önök egyébként ezt a kormányzást végzik.
A költségvetések tavaszi tárgyalásának értelmetlenségét jól mutatja, hogy a 2020. évi költségvetés pénzforgalmi deficitje mintegy 15-szöröse volt az előirányzottnak, és ezen belül a hiány 40 százaléka az év utolsó hónapjában, decemberben keletkezett.
Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen állami kiadási folyamatok indokolták azt, hogy decemberben több mint ezermilliárd forintot költsenek el? Erről beszélünk! Az év végi pénzszórást egyébként, korábban is volt már ilyen, leginkább azok a lojális tulajdonosi csoporttal rendelkező vállalkozók és vállalatok nyerhették el vagy ők voltak a kedvezményezettjei, amelyek ilyen rendkívüli módon pénzhez jutottak egy év végi pénzosztás eredményeként.
Ha megnézzük azt, hogy az európai módszertan szerinti 2020. évi deficit és az eredetileg egyébként 2019 tavaszán előirányzott 1 százalék helyett a GDP 8,1 százaléka lett, akkor nagyon egyértelmű, hogy az önök által alkalmazott tervezési metódus totálisan értelmetlen, és azt a kiszámíthatatlanságot teremti meg, amire én utaltam, amit ilyen módon mutatnak a gazdaságnak, a társadalomnak, és éppen ezért elfogadhatatlan.
Ha nem is ilyen mértékben, de az előre látható módon megugró hiány azonban nem lett átvezetve a 2020. évi hivatalos nyilvános költségvetésen. A kormány ugyan a válság miatt törvényt fogadott el 2020 nyarán a 2020. évi költségvetés módosításáról, amelynek keretében létrehozták a járvány elleni védekezési és gazdaságvédelmi alapot, és felhatalmazást adtak maguknak, illetve a kormánynak számos előirányzat túllépésére, azonban a törvény kimondta azt is, hogy a benyújtott törvénymódosítás nem érinti a számszaki mellékletet, így nem érinti a törvény főösszegeit sem, normaszövegbeli változtatásokat tartalmaz. - Idéztem önnek, államtitkár úr.
A kormányzati titkolózás legszélsőségesebb módon a 2021. évi eredeti költségvetés elfogadásakor éreztette a negatív hatását, mivel az előirányzott államháztartási bevételek és kiadások realitása teljesen megítélhetetlen volt.
A törvényjavaslat táblázatai előzményként csak a 2020. évi előirányzatokat tartalmazták, vagyis sem a 2019. évi előzetes tényt, sem a ténylegesen várható 2020. évi bevételeket nem közölték. Az előző évi előzetes, valamint folyó évi várható adatok hiánya a költségvetések tavaszi elfogadásakor korábban is nagy gondot okozott, a járvány miatt ismeretlen módon átdolgozott 2020. évi költségvetés új előirányzatainak titokban tartása azonban teljesen nevetségessé tette a tervezett folyamatok realitásának megítélését.
Az idei költségvetést ugyanígy tervezik, tisztelt államtitkár úr. Az idei költségvetés realitásának megítélését a most májusban az Országgyűlés elé került 2021. évi módosító javaslat sem segítette. Ebben ugyanis előirányzatként csak azok a tételek szerepeltek, amelyeken az Országgyűlés hivatott változtatni, a kormány által saját hatáskörben módosítható, valamint a demográfiai és egyéb folyamatok alakulása miatti változások hatása nem.
(12.00)
A helyzet a Költségvetési Tanácsnak a költségvetés átláthatósága érdekében történt, korábbiaknál határozottabb fellépése után csak annyiban változott, hogy a törvényjavaslatban elhelyeztek egy új táblázatot, mely szerint, idézem: „A 2021. évi költségvetési törvény módosításakor várható pénzforgalmi hiány 3990 milliárd forint.”, maga a törvénymódosítási javaslat azonban továbbra is csak 2280 milliárd forint hiányt rögzít. Vagyis továbbra sem szerepel a deficit több mint 40 százaléka, melyet a kormány valójában már előre lát. Ez ismét egy tételes bizonyítéka annak, hogy ez egy választási költségvetés, amelyet úgy kezelnek, hogy utánam a vízözön, és majd történik valami: mindenesetre most beállítják, és egyébként a választások után pedig történik valami. Mivel mindezt szándékosan teszik, pontosan tudják, hogy mi történik, ezért igaz az az állítás, amikor azt mondom, hogy ez egy hazug törvény, amellyel becsapják az embereket. Ez a kormánypárti képviselők felelőssége is, hogy mindehhez adják-e a nevüket, és hozzájárulnak-e ahhoz, hogy ez így megtörténjen.
Én tisztelettel felhívom a figyelmüket arra, hogy az a vita, amely a pénzügyminiszter, illetve a Magyar Nemzeti Bank elnöke között az elmúlt hónapokban vagy akár korábbról eredeztetve, de kibontakozott, az most megjelenik egy olyan bizonytalanságban, amelyre már a NER rendszerébe tartozó és azon belül működő Állami Számvevőszék felhívja rá a figyelmet korábbi beszámolójánál. Idézni tudom az elnök úr szavait, amiben azokra a kockázatokra hívja fel a figyelmet, ami az előfinanszírozásból fakad. Másrészt pedig egyébként a Költségvetési Tanács most megjelent, illetve ehhez a költségvetéshez is fűzött véleménye egyértelműen arra szólítja fel önöket, és most nem a politikailag megpróbált semleges mondatokat kell meghallani ebből, hanem azt az üzenetet, hogy ez egy nyilvánvaló választási költségvetés, amely elfogadhatatlan, és ilyen módon a jövőt felélő megoldásokat tartalmaz, úgy, hogy önök ezt pontosan tudják, mert ez az önök által idehozott papírhalmaz költségvetésnek nem fogadható el.
Éppen ezért a Demokratikus Koalíció ezt a törvénytervezetet biztosan nem fogja támogatni, hanem ehelyett sokkal racionálisabb módon, a választásokra készülve a Fideszt le kell váltani, hogy végre normális tervezéssel mehessünk előre. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
