e) A Balkán-rendszer hegységei.
e) A Balkán-rendszer hegységei.
A Balkán-rendszernek Ausztriához és Magyarországhoz tartozó hegységei Horvátországnak a Kulpa vizétől délre fekvő nyugati részét, továbbá Dalmácziát s a megszállott vidék mindkét tartományát borítják s Fiume mellett függnek össze az Alpesek vidékével. E nagy kiterjedésű területnek az Adriai tenger felé eső nagyobb fele a krajnai Karszt folytatásának tekinthető, mely ugyanolyan földtani és domborúlati alkotásban, ugyanazzal a kopár és terméketlen kietlenséggel s ugyanazokkal az el-eltűnő s meg-meg fölszínre kerülő folyókkal egész Görögországig vonúl. E hegységben a következő részeket különböztetjük meg:
1. A horvát Karszt-fennföld, egy 600 méter magas, hegyekkel sűrűn megrakott fenn-térség, mely egész a Zermanjáig nyúlik a következő hegységekkel: a Vellebit, a nyugati szegély-hegység, mely Zenggnél kezdődik s ívalakban húzódik Kninig, hol a dinari Alpesekhez csatlakozik; e hegységgel a fenn-térség meredeken hanyatlik alá az Adriai tenger partjaira. Legmagasabb csúcsa az 1.754 méternyi Szveto Brdo. A Nagy- és a Kis-Kapela a Pljesevicza-hegységgel, az a bérczlánczolat, mely előbbi neve alatt a Kulpánál kezdődik s a Dinara-hegynél végződik a boszniai határon. Legmagasabb csúcsa a Klek Ogulin mellett.
2. Dinari Alpesnek neveztetik az előbbeni hegyláncznak az 1.811 méter magas Dinara hegynél kezdődő délkeleti folytatása, mely Sinj irányában Prolog-Planina nevet vesz föl, Imoszkinál Boszniába vonúl át s mint Trtna-Planina Mostár mellett a Narentáig ér.
3. A dalmát-parti hegyláncz Sebeniczónál kezdődik, a tengerpart hosszában vonúl délkeletre különböző nevek alatt; a Cetina és Narenta által keresztül töretve, az 1.896 méter magas Orjen mellett a Czernagora bérczes területére lép át, mely Risanótól kezdve magas és meredek sziklafalakban hanyatlik Cattaro és Budua felé.
4. Bosznia és Herczegovina fennföldje nagy számából áll az éjszak-nyugatról délkelet felé, tehát egymással is, a tengerparttal is egyenközűen vonúló hegylánczoknak, melyek nyugaton magasabbak, mint keleten s lépcsőzetesen szállnak alá a Boszna és Drina felé. E hegylánczok Herczegovinában és Bosznia egy részében sokszor fennsíkszerűleg ellapúlnak s karszt-jelleget véve föl, körül zárják ama völgyeket – dolinákat, – melyek itt kissé nagyobb terjedelműek levén, polyek-nak, (síkságoknak) neveztetnek s amaz el-eltűnő folyók által vannak keresztűl szegve, melyek a karszt-talajnak oly feltűnő sajátszerűségei. Legmagasabb hegyük a 2.086 méternyi Treskovica Planina.
