I. Jakabffy Ferenc. Az építőfa. 33 ábrával. (139 l.) 1906. 2.40 II–IV. Kados Aladár. Gyakorlati számvetés. Ábrákkal. 3 kötet. (102, 89, 90 l.) 1906. 6.– V. Palóczi Győző. Geometriai szerkesztések. 175 ábrával. (90 l. és XXVIII. tábla.) 1906. 2.– VI. Aczél Károly, dr. Rögtöni segély baleseteknél. Ábrákkal. (60 l.) 1907. 1.80 VII–VIII. Kabdebo Gyula. Az építészet története. I. Ó-kor. 71 ábrával. (136 l.) 1907. 3.– IX–X. U. a. Közép-kor. 93 ábrával. (162 l.) 1907. 3.– XI–XII. U. a. Új-kor. 107 ábrával. (162 l.) 1907. 3.– XIII. Magyar (Ungar) Vilmos. A klasszikus és reneszánsz építőművészet formái. 175 ábrával. (114 l.) 1908. 2.40 XIV. Bloch Leó. Hordképességi számítások. 66 ábrával. (86 l. és 2 tábla.) 1908. 2.40 XV–XVII. Jakabffy Ferenc. Az építőkövek. 48 ábrával. (236 l.) 1908. 6.– XVIII. Petrik Albert. A régi Buda-Pest építészete. 91 ábrával. (96 l.) 1909. 3.– XIX–XX. Kabdebo Gyula. A szobrászat története. 170 ábrával. (180 l.) 1909. 5.– XXI–XXII. Klemp Gusztáv. Ipari chemia. 9 ábrával. (172 l.) 1909. 3.– XXIII–XXV. Benda Jenő. Ábrázoló geometria. 250 ábrával. (224 l.) 1910. 6.– XXVI. Petrovácz Gyula. Földmérés. Ábrákkal. 1910. 2.40 XXVII. Csányi Károly. A középkori építőművészet formái. 113 ábrával. (84 l.) 1910. 2.–