A politizáló és irodalmias képeslap
A politizáló és irodalmias képeslap
A Magyarország és a Nagy Világ tartalmi vagy eszmei programot nem adott megindulásakor, csak előfizetési felhívásának ígéreteit a „legjobb” hazai művészekről és külföldi intézetekről, ahonnan a nagyszámú, számonkénti 8–12 illusztrációt beszerezték – és a sakkrovatról, melyet „a pesti sakk kör legjobbjai” írtak. A rovatok fele részben napi politikai érdekűek voltak („Politikai heti krónika”, „Politikai vegyes hírek”, „Országgyűlési tudósítások”, sőt jelentős részben az „Életírások” is), az összterjedelem negyedét kitették. A kortársi, rokon jellegű és némileg mintaképként is szereplő lapoknál – a Vasárnapi Újságnál és a Hazánk s a Külföldnél –erősebben politizált és szembetűnőbben irodalmi beállítottságú volt. Balázs Sándor szerkesztése idején a nemzeti ellenállás jegyében még mintegy koalíciós jelleget képviselt. Szemléletesen mutatja ezt, hogy két annyira eltérő politikai karakter, mint Falk Miksa és Áldor Imre párhuzamosan írta saját, erősen politikai rovatát (Falk a „Politikai heti szemlé”-t, Áldor „A hét történeté”-t). Az „Ismeretterjesztő cikkek” közé zömmel útleírásokat, népszokásokat ismertető cikkeket, történelmi és irodalmi írásokat s általában különféle különlegességek gyűjteményét sorolták. Ettől csak minőségükben különböztek az „Értekezések” cikkei: jobbára nevesebb szerzők írtak ugyanezekről a témákról. A „Képmagyarázatok” ugyancsak hasonló kis cikkeket jelöltek: a szenzációkat képileg is bemutatták (például a víziló, gyilkosság a Vörös-tengeren stb.). „Vegyes anyagok” közé került minden más téma, így 1866-ban Farkas Albertnak, a lap főmunkatársának, később a pesti zsidó ortodox hitközség megalapítójának a liberális közgazdaságtan fő eszméit bemutató, kitűnő cikksorozata is „Reform-eszmék” címmel.
Szépirodalmi anyagának többsége ekkor még magyar íróktól származott; a költemények nagyobbik része (Arany Jánostól és Vajda Jánostól Komócsy Józsefig), a széppróza és az elbeszélések fele. A szerzői gárda a többi hasonló lapban is publikáló, idősebb korosztályon kívül a középkorú és fiatal polgári értelmiség közül került ki. Rendszeresen itt jelent meg Falkon és Áldoron kívül Kecskeméthy Aurél, P. Szathmáry Károly, Vadnay Károly, Székely József, Farkas Albert, Remellay Gusztáv, Huszár Imre, Toldy István, Szana Tamás, Ozoray Árpád és angol fordításaival Dallos Gyula. Az illusztrációk 232jelentős része külföldi lapokból és könyvekből származott, de a kor minden nevesebb hazai grafikusa is dolgozott a lapnak, mint Jankó, Blumberg (Virághegyi), Marasztoni és mások. A metsző itt is természetesen a hazai lapok két fametszője, Pollák és Rusz volt.
