II. SZÍN.
Tamvorthoz közel sík.
Dobszóval és zászlókkal jönnek Richmond, Oxford, Blunt Jakab, Herbert Valter s Mások, Hadsereggel hadmenetben.
RICHMOND.
Bajtársak és legkedvesebb barátim,
A kiket a zsarnokság járma elnyomott,
Imé az ország belsejébe ily
Mélyen nyomultunk akadály ne’kül;
És itt Stanley atyánktól a vigasz
És bátorítás sorait vevők.
A rút, bitor, véres vadkan, ki dulja
E föld vetésit s termő szőleit,
Moslékul iszsza véretek, s ki vájut
Csinál magának felturt kebletekből,
E bősz disznó most e sziget szivében
Fekszik, mint hallom, Leicesterhez közel.
Csak egy napi járat Tamworthtól oda.
Isten nevében, fel, vitéz barátim,
Az örökös bék termését aratni
Az éles harcz egy vérkisérletével.
Bajtársak és legkedvesebb barátim,
A kiket a zsarnokság járma elnyomott,
Imé az ország belsejébe ily
Mélyen nyomultunk akadály ne’kül;
És itt Stanley atyánktól a vigasz
És bátorítás sorait vevők.
A rút, bitor, véres vadkan, ki dulja
E föld vetésit s termő szőleit,
Moslékul iszsza véretek, s ki vájut
Csinál magának felturt kebletekből,
E bősz disznó most e sziget szivében
Fekszik, mint hallom, Leicesterhez közel.
Csak egy napi járat Tamworthtól oda.
Isten nevében, fel, vitéz barátim,
Az örökös bék termését aratni
Az éles harcz egy vérkisérletével.
OXFORD.
Ezer vitéz itt mindünk öntudatja,
Hogy küzdjön e vérengező gonoszszal.
Ezer vitéz itt mindünk öntudatja,
Hogy küzdjön e vérengező gonoszszal.
HERBERT.
Baráti, nem kétlem, hozzánk szegődnek.
Baráti, nem kétlem, hozzánk szegődnek.
BLUNT.
Baráti nincsenek, csak félelemből,
Kik cserbe’ hagyják legnagyobb bajában.
Baráti nincsenek, csak félelemből,
Kik cserbe’ hagyják legnagyobb bajában.
RICHMOND.
Mindez előnyünk: induljunk tehát.
Gyors a reménység: kit szárnyára fölvesz,
Királybul isten, pórfiból király lesz. (Elmennek.)
Mindez előnyünk: induljunk tehát.
Gyors a reménység: kit szárnyára fölvesz,
Királybul isten, pórfiból király lesz. (Elmennek.)
