75. TÁJÉKOZÓDÁS A NAGYVILÁGBAN: ÚTIRAJZ-IRODALOM (FENYŐ ISTVÁN)
75. TÁJÉKOZÓDÁS A NAGYVILÁGBAN: ÚTIRAJZ-IRODALOM
(FENYŐ ISTVÁN)
(FENYŐ ISTVÁN)
Az 1830-as évektől kezdve kitűnő magyar tehetségek valóságos rajzása indult meg a nyugati országokba. Utazásuknak időszerű politikai célja volt: tanulmányozni és idehaza megvalósítani mindazt, amit az európai, kivált az angol, francia kultúra, a polgárosodás létrehozott. Meg akarták ismerni a nyugati alkotmányos életet, a liberális és demokratikus eszmék gyakorlati megvalósulását, a fejlettebb országok intézményeit, társadalmi szerkezetét, jogrendszerét, közigazgatását. Megfigyelték a gazdaság, az ipar, a földművelés helyzetét, a kapitalista osztályviszonyokkal együttjáró munkáskérdést, az iskola- és börtönügyet, a a színházakat és olvasótermeket. Hazatérve, tapasztalataikról számosan könyvet, cikkeket írtak.
Ennek az útirajz-irodalomnak fontos tájékoztató és serkentő szerepe volt, különösen a negyvenes évek szellemi életében. Kossuth, Vörösmarty, Petőfi nem jutottak el a nyugati országokba, illetve Kossuth csak emigránsként. De munkásságukat átszövi az európai viszonyok ismerete, s ez nem kis részben az útirajzírók könyveinek köszönhető. Nagy szerepe volt az európai utazásnak Eötvös szépírói kibontakozásában is: közvetlen hatását A karthausiban figyelhetjük meg, de a külföldön kapott eszmei inspirációk végighullámzanak egész munkásságán.
