Morvay Gyula
Morvay Gyula
Az első Csehszlovák Köztársaság egyik közismert magyar prózaírója 1905-ben született Tardoskedden, tizenhatgyermekes földműves családból. Elemi iskolába szülőfalujában, középiskolába pedig Kolozsvárott, Érsekújvárott és Budapesten járt. Az érettségi után Prágában katonáskodott, majd tanítói oklevelet szerzett. 1929-től Pereden, később pedig Rimaszombatban volt tanító. Dél-Szlovákia megszállása után Nagykanizsára került középiskolai tanárként, s ma is ott él.
Sellyei Józseffel együtt Morvay képviselte a csehszlovákiai magyar irodalomban a radikális népies irányt. Morvay rendkívül termékeny író, kevés kivétellel szinte valamennyi csehszlovákiai magyar újság és folyóirat közölte írásait. Verseket, politikai cikkeket, elbeszéléseket és regényt is írt. A csehszlovákiai lapokon kívül, a budapesti 100%, a kolozsvári Korunk, a moszkvai Új Hang közölte prózai műveit, Fábry Zoltánnak Az Út című kommunista szellemű lapjába nagyrészt álnéven írt. Expresszionista szabadverseinek dübörgő, néha kissé modorosan patetikus sorait ebben az időben gyakran szavalták a szlovákiai magyar ifjúmunkások szocialista szavalókórusai.
Morvay aktív tagja volt a Sarló-mozgalomnak, 1931-ben a Sarló pozsonyi kongresszusán úgy méltatták költészetét, mint "a forradalomig feszült parasztvalóság felmutatását, a csehszlovákiai magyar dokumentum-irodalom ígéretes kezdetét". Morvayt akkor még lírikusnak tekintették, rövid idő alatt három verseskötete is jelent meg; Forróra fülledt a talaj, Magamig ér a sor, Új holnap felé.
Az író később egyre inkább eltávolodott a lírától és epikussá vált. Első prózai alkotása, az Emberek a majorban című regénye 1936-ban jelent meg a Masaryk-Akadémia kiadásában. A regény a hatalmas maradékbirtokokon nyomorgó béresek sorsát mutatja be. A mű főhőse egy Igor nevű béres, aki az első világháború után a Szovjetunióból hazatérve élére áll földmunkás társai ösztönösen kibontakozó osztályharcának.
Az író 1938 után Nagykanizsára kerül, ma főként dunántúli lapokba ír. 1948-ban a Fekete föld című regényével a Szikra Kiadó első díját nyerte.
