KERÉNYI GRÁCIA (1925–1985) (BATA IMRE, KISS FERENC)
KERÉNYI GRÁCIA (1925–1985)
(BATA IMRE, KISS FERENC)
(BATA IMRE, KISS FERENC)
Kerényi Grácia (1925–1985) Azonosulások (1968) című kötetébe gyűjtötte össze 1946 óta publikált verseit. Költészetének fontos alakító tényezője gazdag műfordítói kultúrája (elsősorban a lengyel költészetet tolmácsolta adekvát hitellel) s az antikvitás nagy művein edzett klasszikus ízlésvilága. Ihlete ott izzik fel igazán, ott tud magával ragadni, ahol a szeretetvágy süt ki fegyelmezetten megkomponált sorai mögül. Szívesen kalandozik a "félmúlt"-ban, őrzi és ápolja nosztalgiáit, melyek éppúgy felbuzognak belőle, amikor a világ megromlott erkölcseit figyeli s amikor a sosemvolt aranykor múlását idézi. Önvallomásának is felfoghatjuk Ötven felé című versének néhány sorát:
656Mégis csak rokonszenves
az a nosztalgia
amivel a félmúltat ikes igét siratja
s pontot rak az egyes fölé.
az a nosztalgia
amivel a félmúltat ikes igét siratja
s pontot rak az egyes fölé.
Topográfia (1975) című kötetében újabb verseit, esszéit és interjúit gyűjtötte össze. Kedvelt műfaja a "versnovella:", az elnevezést Miron Białoszewski lengyel költőtől vette át. Ebben a koncentrált, jambikus alaplüktetésű szövegtípusban szentenciózusan, tömören vall az élet apró dolgairól, s érdeklődésének középpontjában ezúttal is az erkölcs kérdései állnak. Külön érdekessége a kötetnek az az interjú, melyet 1970-ben édesapjával, Kerényi Károllyal, a világhírű vallástörténésszel készített Luganoban.
