Beszéd.
Beszéd. A beszéd nem enni, hanem hallani való. K. – A beszédnek egyenese jó, a mankónak horgasa. Pázmán. – A beszédnek nagy feneket keritett, nehezen bontakozik belől D. – A sok beszéd el nem készül hazugság nélkül. D. – Aggnő beszéd. Pázmán. – Annyit tanultam beszédéből mint, az égdörgésből. K. – Belesült a beszédbe. B. – Beszédnek egyenese, munkának szorgosa jó. S. – Beszédének se hossza, se vége. S. – Beszédének nincs se füle, se farka. S. – Bolondot beszédéről. (Ismerni.) E. – Bölcset beszédéről. E. – Cifra beszéd, hegedüszó. (Üres.) E. – Csak szófia beszéd és aggnő rege. Pázmán. – Csépelt szalma beszéde. (Üres.) E. – Hol volt, hol nem volt féle beszéd. (Mese.) E. – Hosszu beszédje 57mint sz. Iván éneke. D. – Hosszu beszéd, rövid kolbász. (Nem jó.) S. – Kikopott a beszédből. S. – Kikopott a beszédből, mint mogyoró a tokjából. B. – Künn van a farka a beszédének. (Kitetszik mire céloz.) S. – Királyfia Kis Miklós beszédje. (Mese. Szirmay szerint; D. szerint hires prédikátor Szegeden Kis Miklós, kit gyönyörü beszédeiért kis királynak neveztek.) M. Sz. KV. – Körmönfont beszéd. S. – Megismerni embert beszédjéről. B. – Mesebeszéd. E. – Mese-mese beszédje. D. – Mézes-mázas beszédje. S. – Mézes-mázas beszédje, ugyan hol lesz az ebédje. (Hizelkedik, hogy ebédre hivják.) Ny. 5. – Milyen az ember, olyan a beszédje. B. – Nem fizetnek vámot a beszédéről. ME. – Oly egyenes a beszédje mint a kasza. (Görbe.) B. – Se füle se farka beszéd. Sz. – Sok beszédnek sok az alja. E. – Sok beszédü, sík nyelvü. (Sima, hizelgő.) ML. – Sok eresztéke van beszédjének. (Túloz.) S. – Sületlen beszéd. D. – Szamár a füléről, bolond beszédjéről ismerszik. D. – Szóbeszéd, pipafüst, pénz a fundamentum. Ny. 8. – Szófia beszéd. (Mese.) M. – Szófi beszéd. D. – A milyen az élete, olyan a beszéde. KV.
