Fene.
Fene. A mely ebet a nyul után kell hajtani, a fene eszik annak fogtából. Ny. 3. – Az oláh csak sülve jó, akkor is a fene egye meg. Ny. 2. – Bánja a fene. S. – Bejött a fene a határba. (Rossz.) Ny. 2. – Benne van a fene, mint az őszi malacban. (A hideg beálltával nehéz felnevelni.) Ny. 6. – Egye meg a fene. ME. – Egye meg a tót fene. D. – Egye meg a fene, meddig kivan a csizmájából. E. – Fene is szereti a kis malacot. E. – Feszeleg, mint fene a kosárban. Ny. 5. – Fészkes fene. E. – Ha én fene volnék. E. – Ha lepálik a szőre, fenének sem kell a bőre. Ny. 8. – Jó a fene, a ki megeszi. E. – Kell a fenének. E. – Megeszi a tótot a maga fenéje. E. – Megette a fene apróra. D. – Mi a fene? S. – Mind egy fene. D. – Nincsen semmi épség feneette testében. D. – Ott egye a fene a lábát, csak a feje maradjon meg. Ny. 5. – Ragadós mint a tót fene. D. – Rácz fene. É. – Rátótiak agyonütötték a ketyegő fenét. (Órát; nem tudták micsoda.) S. – Sülve jó a paraszt, akkor is a fene egye meg. Ny. 13. – Szereti mint fene a malacot. (Hamar betegség éri.) Ny. 10. – Tudja a fene. S. – Ugrál mint a hét fene. Ny. 5. – Vigyen a fene. E. – Vigyen el a mándoki fene. Ny. 6.
