A’ dülő falat is meg tartotta vállával.
Csupa oroszlánnak mondhatni.
Meg állya a’ kos szarvat.
Gyököstűl vonnya ki a’ bük fát.
Nem veszedtt meg a’ Pójában.
96Ember, a’ ki rajta ki fog.
Nincs erősebb az egész környékben.
Ha maga van is, mások magával lenni láccatik.
Nem szeretnek vele újat vonni.
Nem szeretnék vele tengejt üttetni.
Nem kévánnék körme közé esni.
Nem szeretnék vele üstökbe kapni.
Maga árnyékátúl meg nem ijed.
Fél a’ maga árnyékátúl is.
Szőrös mellyű, nagy erejű.
Herkules (hozzá képest) semmi.
97Erős a’ foga, az ám a’ konc rágó.
Ugyan meg ragadta ám a’ kapa’ nyelét.
Meg felel a’ zsák búzának.
Meg markollya az eke szarvát.
A’ piszkot ki nem ütik az órrábúl.
Erős, mint az Oláh ecet, melly az Oláhba a’ halálos vétket is el öli.
Nem minden harasztban terem ily oroszlán.
Nincs oly erős, kinek társsa ne vállyék.
Három katona, kilenc puska.
Erősen fel vontt ij hamar el pattan.
Az erős szél meg tromfollya a’ tornyot is.
Üllő próbállya meg a’ vasat.
Szél a’ tölgyet le dönti, de a’ náddal nem bir.
A’ högy a’ leg nagyobb szelektűl se fél.
A’ nagy högyeket ’S égig ment bérceket. Mennykő tromfollya.
98Nem félhet a’ nyertes, a’ meg verettetett hadtúl, ha bár kevesebbel legyen is.
Ha erős a’ zár, nem sújos a’ kár.
Le nem üthetik a’ lábárú.
Szemébe mer nézni akár kinek.
Nem hajtya maga után az ellenséget.
Bele mer harapni a’ koncba.
99Neki esik a’ folyó’ derekának.
Nem fél éhomra a’ kakuk szóllástúl.
Neki merne menni az eleven ördögnek.
A’ király’ szemébe is mer nézi a’ Macska.
Bátori nemzetségbűl való.
Meg láttya kicsoda micsoda.
Meg nem ijed a’ harang szótúl.
Ha bajúszszát föl pödríti; ember a’ ki báncsa.
Sokakat meg tanított a’ Magyarok’ Istenére.
Sokakkal meg emlegettette édes annya tejét.
100A’ bátor szívvel társalkodik a’ szerencse.
Bátor katona az, kinek vitéz baráttya az Isten.
Ő hadi menyköve a’ dörgő csatának.
Ő keze és lába a’ nagy ütközetnek.
Meg nött immár mind szakálla, mind bajuszsza.
Ember nem csak a’ lenben; hanem a’ kenderben is.
Nem minden szemeten találsz illy embert.
101Jól föl köté gatyáját.
Ki nem ütötték még kardot a’ kezébűl.
Nem veszi tréfára a’ dolgot.
Van válla, melyel a’ köböl búzát el birja.
Ennek az Apja is ember vólt.
Erőtlen, ki csak maga’ erejében bízik.
Magyar anya szülte ezt e’ világra.
Kettő töri a’ Patkó szeget.
Erős az erőtlen, hamar zsákba rakja.
A’ fejekét tarisznyára rakja.
102Talán a’ halállal is áldomást ivott.
Vajmi erős katona az ördög.
A’ vitéz emberrel a’ tréfa se tréfa.
Nem minden bokorbúl ugrik fel illyen nyúl.
Nem hernyóbúl lett pille.
Ha Isten akarja, Pók háló is kő fal.
Nem inog, mint a’ fa szeg.
103Maga térengeti hajtya is az ellenséget.
Vállaira vehetné talán az eget si.
A’ dűlő högyet vállaival meg támaszthatná.
Tenyeres talpas, nagy Inas.
Egy högyet a’ másikra hányhat.
Nem Pípa szár annak a’ lába.
Kakas is hatalmas a’ maga’ szemetén.
Ha rád lehel; le omlaszsz.
Tűz próbállya meg a’ vasat.
Az erős fonálbúl tartós az üng.
Az erős kenderbűl válik erős kötél.
104Nincs olly erős, ki veszedelmét ne várhassa az erőtlentűl is.
Szaladgy Török, inadba János vajda.
Az öreg katona zsákba hánnya az újoncot.
Szembe szökik a’ fene vaddal is.
Markában hordozza lelkét.
A’ vitéz embernek Pók háló kő vár.
Terem az ember mint a’ suba gallér.
A’ veszedelem mutattya: ki légyen ember.
Újjával is körösztűl döfi az embert.
Gáncsot vet, le tesz akár kit.
Kár az erős vitéznek meg halni.
105Jól tudgya a’ le vetősdit játszani.
A’ dűlő egek se vehetnék ki szívvét.
Többre megy kardgya, mint szava.
Ő reá bizzák, kit a’ menykő agyon nem üthet.
Kölkkét oltalmazó Oroszlán, hozzá képpest fitty.
Egy kézzel a’ Bika’ szarvát tartya, a’ másikkal agyon üti azt.
Toldi Miklósnak unokája minden bizonnyal.
Nem szeretnék kezébe kerűlni.
Néki megy a’ sebes oroszlánnak.
Ha annyi ereje se volna, még is elég volna.
Nem lehetne vele gömböt hajtani.
Meszszebbre terjed lándzsája, mint szava.
Nem nyelvvével vitézkedik, mint az aszszony, hanem karjával bajnokoskodik, mint a’ vitéz.
Álmában is az ellenséggel harcol.
Kár hogy az ökör erejét nem tudgya.
Szőrös a’ Medve, ugyan azért erős is.