RÁDAY GEDEONNAK
RÁDAY GEDEONNAK
Kassa, 1785. okt. 13.
Nagyságos uram!
Minekelőtte közhelyen jelennék meg a Gessner Idylliuminak magyar fordításával, szükségesnek látom, hogy megítélésére oly bírót válasszak, aki hibáit érzékeny fülekkel s szemekkel érezze, és aki azokat nékem egész szabadsággal tudtomra adja. Nagyságodon kívül nem esmerek senkit, aki kívánságomat teljesíthetné: valamint másrészről nincsen senki, akinek inkább kívánnám hallani javallását, s innen eredett az a bátorságom, hogy azon Túdósításomnak, amelyet ezen fordításnak elibe akarok tétetni, a nagyságod nevét homlokára függesztettem. Szenyvedje meg azt nagyságod, s ne tekintse hibáim elítéléseinek únalmasságát, nem annyira alázatos kérésemre, mint attól a hazafiúi nemes indúlattól ösztönöztetvén, hogy eszerint valaha mocskok nélkűl fog fordítást olvashatni hazánk.
Én erős hiedelemmel hiszem, hogy nagyságod kérésem vakmerőségét jóra fogja magyarázni, és hogy engemet azon gráciáiba, melyet erántam mutatni méltóztatott, továbbá is megtart. Ki a legforróbb tisztelettel maradok nagyságodnak
Kassán 13-a oktobr. 1785.
alázatos szolgája
Kazinczy Ferenc
alázatos szolgája
Kazinczy Ferenc
