DZSIBUTI
DZSIBUTI
Dzsibuti Köztársaság
République de Djibouti (franciául)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 22 000 km2, Magyarországnak kb. negyede. Fekvés: Kelet-Afrika é-i partvidékén, az Arab-félszigettől a Bab-el Mandeb tengerszoros választja el. Szomszédai: Etiópia (É, Ny), Szomália (D). Felszín: a tengerparti félsivatagos, sivatagos síkság lépcsőzetesen emelkedik a fennsíkokat közrezáró kelet-afrikai vulkanikus hegyek láncáig. Legmagasabb pont: Moussa Ali (2063 m). Legnagyobb tavak: Assal-tó, Abbé-tó.
Népesség: Lakosság (*1984): 350 000 (30% nomád). Népsűrűség: 15,9/km2. Etnikai csoportok: szomáli (issza) 48%, afar 38%, fehér 9%, arab 5%. Nyelvek: francia (hiv.), arab (hiv.), issza, afar. Vallások: mohamedán (szunnita) 94%, r. kat. Városi lakosság: 60%. Főváros: Dzsibuti (Djibouti) (1985): 200 000. Városok (1985): Dikhil 30 000, Tadjoura, Obock.
Államforma: köztársaság. Államfő: Hassan Gouled Aptidon (szül.: 1916). Kormányfő: Barkat Gourad Hamadou (1978. szeptember 30. óta). Nemzeti ünnep: június 27.
Gazdaság: Pénznem: franc (dzsibuti frank) (1987 május: 177,0 = 1 USD). GNP (1984): 307 M USD. GNP/fő (1981): 480 USD. Gazdasági növekedés (1973-82): 1,2%. Export (1979): 20 M USD. Főbb exportcikkek: bőr, állati termék, só. Főbb exportpartnerek: Franciaország 87%. Import (1979): 140 M USD. Főbb importcikkek: textília, élelmiszer, iparcikk, kőolaj. Főbb importpartnerek: Franciaország 47%, Japán 8%, Nagy-Britannia 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat: 107 km. Közúti hálózat (1983): 2906 km, ebből burkolt: 300 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 9000, egyéb gépjármű: 1500. Főbb kikötő: Djibouti. Hírközlés: Tv (1982): 10 550. Rádió (1982): 17 200. Telefon (1984): 6400.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): 50 év. Születés (1985): 49,2‰. Halálozás: (1985): 18,3‰. Népességnövekedés (1985): 3,0%. Kórházi ágyak (1983): 1239. Orvosok száma (1983): 61 (+ 6 fogorvos).
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 17%. Iskolakötelezettség: 6-14 éves korig.
Az 1967 márciusi népszavazás elutasítja a függetlenséget és a francia fennhatóság folytatását kéri. Giscard d’Estaing elnöksége alatt 1977. június 27-ig Dzsibuti önálló lesz. Az 1981. októberi alkotmány Dzsibutit egypártrendszerű állammá nyilvánítja, a vezetés 1977 óta változatlan.
