BISSAU-GUINEA
BISSAU-GUINEA
Bissau-Guineai Köztársaság
República da Guiné-Bissau (portugálul)
Nyugat-Afrika
Földrajz: Terület: 36125 km2, Magyarországnál kb. 2,5-szer kisebb. Fekvés: Ny-Afrika atlanti-óceáni partvidékén. Szomszédai: Szenegál (É), Guinea (K, D). Felszín: Tagolt partvidékén mocsaras, erdős síkság. az ország belsejében alacsony dombvidék. Legmagasabb pont: 210 m. Legjelentősebb folyók: Géba, Corubal, Kayanga.
Népesség: Lakosság (*1985): 890000. Népsűrűség: 24,6/km2. Etnikai csoportok: bantu (balante 30%, fulbe 20%, mandingo 13%, manjaca 14%); portugál 7%. Nyelvek: portugál (hiv.), portugál-kreol (crioulo), szudáni. Vallások: törzsi vallású 60%; mohamedán 30%, r. kat. 10%. Városi lakosság: 20%. Főváros: Bissau (1979): 109214. Városok: Bafatá 13429; Gabu 7803; Mansoa 5390.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Joćo Bernardo Vieira (szül. 1939.). Nemzeti ünnep: szept. 24.
Gazdaság: Pénznem: guineai peso (1988. jún.: 654,58 = 1 USD). GNP (1985): 150 M USD. GNP/fő (1985): 170 USD. Gazdasági növekedés (1973–85): –1,8%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 90%. Export (1982): 12 M USD. Főbb exportcikkek: földimogyoró, hal, pálmamag, gyapot. Főbb exportpartner: Portugália 65%. Import (1982): 61 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, nyersanyag, gép. Főbb importpartnerek: Portugália 32%, Olaszo. 11%, Franciao. 7%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1982): 5058 km. Gépjárművek (1981): személygépkocsi: 3807. Főbb kikötők: Bissau, Bolama, Cacheu. Hírközlés: Rádió (1985): 30000. Telefon (1984): 3000. Napilap (1984): 7/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): 42 év. Születés (1985): 39,0‰. Halálozás (1985): 20,0‰. Népességnövekedés (1985): 1,9%. Csecsemőhalandóság (1985): 137,0‰. Kórházi ágyak (1981): 1570. Orvosok (1980): 108 (+ 2 fogorvos).
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 15%. Iskolakötelezettség: 4 év.
A volt portugál gyarmat, majd 1951-től „tengerentúli megye” 1973. szept. 24-én válik függetlenné. Portugália azonban csak 1974 szept.-ben ismeri el az új státust. Az 1980 óta az egyetlen párt élén elnöklő Joáo Bernardo Vieira 1984-ben új alkotmányt fogadtat el, miután az ápr.-i választások megerősítik hivatalában.
