KOLUMBIA
KOLUMBIA
Kolumbiai Köztársaság
República de Colombia (spanyolul)
Dél-Amerika
Földrajz: Terület: 1 138 914 km2, Magyarországnál kb. 12-szer nagyobb. Fekvés: D-Amerika ÉNy-i részén, a Karib-tenger és a Csendes-óceán partján. Szomszédai: Panama (ÉNy), Peru, Ecuador (D), Brazília, Venezuela (É). Felszín: Az országon az Andok párhuzamos láncai vonulnak végig, fennsíkokat és termékeny völgyeket zárva közre. Az Andoktól É-ra a Karib-tenger menti mocsaras síkság; K-en szavannás síkság és trópusi őserdők. Legmagasabb pont: Cristóbal Colón (5800 m). Legjelentősebb folyók: Magdalena, Cauca, Caquetá.
Népesség: Lakosság (1989): 31 821 000. Életkor szerint: 0–14: 36,1%; 15–59: 57,9%; 60–: 6,0%. Népsűrűség: 26,1/km2. Etnikai csoportok: mesztic 60%; fehér 20%; indián 7%; fekete 4%; zambo 3%; mulatt. Nyelvek: spanyol (hiv.), indián (csibcsa). Vallások: r. kat. 95%, protestáns, zsidó. Városi lakossága 67%. Főváros: Bogotá (1985): 3 982 941. Városok (1985): Medellin 1 468 089; Cali 1 350 565; Barranquilla 889 781.
Államforma: köztársaság. Államfő: César Gaviria Trujillo (1990. máj. óta). Nemzeti ünnep: júl. 20.
Gazdaság: Pénznem: kolumbiai peso (1990. szept.: 520,64 = 1 USD). GDP(1990): 41,52 Mrd USD. GDP/fő (1990): 1324 USD. Gazdasági növekedés (1990): 2,6%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1990): 8,5. Adósságszolgálat az export %-ában (1990): 46: Adósság/fő (1990): 557 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1985): 2,1. Fogyasztói árváltozások (1990): 25%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 26%; ipar és kereskedelem 21%. Export (1988): 5,03 Mrd USD. Főbb exportcikkek: gyapot, banán, cukor, dohány, hús, hal, kőolaj, cement, élő állat, bőr, fa, smaragd. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 42%, NSZK 14%, Japán 6%. Import (1988): 5,02 Mrd USD. Főbb importcikkek: textília, papír, élelmiszer, zöldség, gép, berendezés, vegyipari termék, közlekedési eszköz. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 38%, Japán 10%, NSZK 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1985): 2622 km. Közúti hálózat (1983): 75 000 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 611 978; egyéb gépjármű: 108 826. Főbb kikötők: Buenaventura, Barranquilla, Santa Marta. Hírközlés: Tv (1985): 2,75 M. Rádió (1985): 4 M. Telefon (1984): 2 547 000. Napilap (1987): 61/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 61,4; nők: 66,0 év. Születés (1985): 31,0‰. Halálozás (1985): 7,7‰. Népességnövekedés (1985): 2, 3%. Csecsemőhalandóság (1985): 62,0‰. Kórházi ágyak (1982): 44 495. Orvosok (1983): 21 778. Egy orvosra jutó lakosok (1984): 1190.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 80%. Iskolakötelezettség: 5 év.
Az 1819. dec. 17-én Spanyolországtól függetlenné váló területen 12 éven át a szomszédokkal együtt kormányzott Nagy-Kolumbia alakul meg. 1831-ben ez az államalakulat felbomlik, 1903-ban Panama is kiválik Kolumbiából. A polgárháborúk számát tekintve világrekorder országban a 2 nagy párt 1958–72 között felváltva tölti be az elnöki posztot, hogy elejét vegyék a további összetűzéseknek. Liberálisok és konzervatívok azóta szabadon választják az elnököt, a kábítószer- és a gerillaellenes harc eközben 30 éve szedi áldozatait. Az 1982. aug. után elnöklő konzervatív Belisario Betancur több gerillaszervezettel fegyverszünetet köt, s kíméletlen harcot kezd a kábítószer-kereskedők ellen. Emiatt 1984 tavaszán meggyilkolják igazságügy-miniszterét, Rodrigo Lara Bonillát. 1985. nov.-ben a fegyverszünetet elutasító M-19-es gerillacsoport megtámadja az igazságügyi palotát, a rendőri és katonai beavatkozás több túsz és a gerillák, összesen 100 ember életébe kerül. Néhány nappal később a Ruiz vulkán kitörése eltünteti Armero városát. Az 1986. márc.-i parlamenti és a máj.-i elnökválasztásokon a fegyvert letevő egyik gerillaszervezet (FARC) politikai pártja is részt vesz. Az elnökválasztás győztese a liberális Virgilio Barco Vargas, aki az Egyesült Államokkal szorosabbra fűzi a kapcsolatokat. 1987-ben 1000 ember esik az erőszak áldozatául. Márc.-ban először választják meg közvetlen szavazáson a polgármestereket s a helyi tisztségviselőket. 1988 nyarán a két vezető kábítószeres maffia véres belharcot kezd egymás ellen. 1989 elején több baloldali politikust gyilkolnak meg. Az országos mérleg: naponta több tucat áldozat. Aug.-ban a kokainbárók meggyilkoltatják az egyik elnökjelöltet, amire az elnök nagyszabású háborút indít a kokainmaffia ellen. Ehhez amerikai segítséget is kap. A drogháborúban több ezren halnak meg, de csak 2 narkóbáróval sikerül végezni. A máj.-i elnökválasztásokig 3 elnökjelölt esik áldozatul. A választást César Gaviria Trujillo, a liberálisok jelöltje nyeri, aki tovább folytatja a kábítószeres maffia elleni harcot.
