1909
1909
Jan. 1. – Németországban osztrák minta alapján megindítják a postacsekkforgalmat.
Jan. 4. – Megalakul a Német Bírók Szövetsége.
Jan. 22. – Vaszilij Kandinszkij Münchenben megalapítja az Új Művészszövetséget.
Jan. 24. – Szászországban és Poroszországban tüntetéseket rendeznek a háromosztályos választójog ellen.
Jan. 25. – Lipcsében bemutatják Richard Strauss Elektra c. operáját.
Febr. 9. – A Marokkó-szerződésben Németország elismeri Franciaország ottani elsőségét, s ezzel biztosítja magának az egyenlő gazdasági elbánást Marokkóban.
Máj. 3. – Berlinben megalakul a Német Orvosok Birodalmi Szövetsége.
Jún. 3. – Az Evangélikus-Szociális Kongresszus ülésének központi témája a munkásság egyre tömegesebb kilépése az egyházból.
Jún. 12. – Berlinben liberális gazdaságpolitikai egyesület alakul Hanza-szövetség néven.
Júl. 14. – Berlinben megalakul a Német Parasztszövetség. – Bernhard von Bülow herceg, birodalmi kancellár lemond, utóda Theobald von Bethmann-Hollweg.
Okt. 13. – Németország, Svájc és Olaszország megköti a Gotthard-szerződést, amelyben Svájc kötelezi magát a Gotthard-vasút üzembe helyezésére. (Ez a szerződés a II. világháború során nyer különös jelentőséget a német csapatok szállításánál.)
Dec. 4. – Münchenben bemutatják Ermanno Wolff-Ferrari Susanna titka c. operáját.
Dec. 10. – Stockholmban átadják a Nobel-díjakat. A német díjazottak: Karl Ferdinand Braun (fizika) és Wilhelm Ostwald (kémia).
Dec. 11. – A Német Flottaegyesület a tengeralattjáró-építés növeléséért emel szót.
Az év folyamán – Fritz Haber és Karl Bosch kidolgozza a Haber-Bosch-szintézist az ammónia nagyipari előállítására. – Paul Ehrlich és Sakasiro Hata japán tudós feltalálja a Salvarsan nevű gyógyszert a szifilisz gyógyítására. – Peter Behrens, a müncheni szecesszió egyik kiemelkedő képviselője felépíti a berlini AEG turbinacsarnokát, s ezzel megteremti a modern gyárépítészet egyik modelljét. – Megjelenik Thomas Mann Királyi fenség és Heinrich Mann Kisváros c. regénye.
