LITVÁNIA
LITVÁNIA
1. Sajudis (Litván Reform Mozgalom): az 1991. szept.-ben újra függetlenné, majd ENSZ-taggá vált ország vezető politikai ereje, kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik. 1988-ban alakították a gorbacsovi reformok támogatására, de a szervezeten belül kezdettől fogva ütköztek a liberális, szociáldemokrata irányzatok a jobboldali áramlatokkal, amelyek a 2 világháború közötti Litvánia értékeihez való visszatérés és a Moszkvával való radikális szakítás hívei voltak. Végül az utóbbiak jutottak domináns szerephez. Fő képviselőjük, Vytautas Landsbergis, a parlament elnöke, államfő korábban a Sajudis elnöke is volt.
2. A politikai pártok újjáéledése zajlott le az elmúlt 2 évben. Működik az eredetileg 1896-ban alapított Szociáldemokrata Párt (befolyásos személyiségei között van Prunskiene asszony, aki 1990. márc.-tól 1991 elejéig kormányfő, a Moszkvával való szakítás tárgyalásos megoldásának híve volt), a Litván Nemzeti Unió (eredetileg 1924-ben alapították), az 1917-ben alakult. 1989-ben újjászervezett Kereszténydemokrata Párt, s legalizálták az 1981-ben létrehozott Litván Szabadság Ligát. 1989–90-ben több új politikai szervezet jelent meg: a parlamenti demokráciát akaró Demokrata Párt, a Függetlenség Pártja, a Humanizmus Pártja, s a semleges, demilitarizált Litvániát szorgalmazó Zöld Párt.
3. Litván Kommunista Párt: 1991. aug.-ban a moszkvai puccs után betiltották, jelenleg illegalitásban működik, főtitkára, Mikolas Burokevicius ellen elfogatási parancs van érvényben. A párt a 20. sz. elején alakult, a független Litvániában 1926-ban betiltották, majd 1940-ben az ország szovjet annektálásakor legalizálták. 1989-ben a párt 2 részre szakadt. A Moszkvához hű erők megőrizték a régi nevet, míg a Sajudisszal együttműködők Litvánia Demokratikus Munkáspártja elnevezéssel kiváltak, az elnök Mykolas Brazauskas. A moszkvai puccs után betiltották az Egység Párt nevű, 1988-ban létrehozott, az orosz ajkú lakosság érdekeit kifejező, a Moszkvával való szakítást ellenző szervezetet is.
