Tartós, jelentős munkanélküliséggel küzdő térségek
Tartós, jelentős munkanélküliséggel küzdő térségek
Magyar sajátosság, hogy a fenti kategóriákon kívül további térségek is vannak, amelyek nagyarányú és tartós munkanélküliséggel küszködnek. Ennek az a magyarázata, hogy számos térségben a munkanélküliség fő oka nem a saját gazdasági szerkezet átalakulása, hanem az előzőekben már említett ingázás lehetőségeinek beszűkülése, költségeinek megnövekedése és ezáltal az adott térségben lakó, de máshol dolgozó keresők munkahelyének elvesztése.
A tartós munkanélküliség, az ingázási lehetőségek csökkenése nem szűkebb térségekhez kötődő jelenség, az e probléma kezelésére felhasználandó eszközök nem korlátozandók meghatározott térségekre. A koncentráció elvének megfelelően, azonban néhány térségben a közlekedési lehetőségek javításához, munkahelyek teremtéséhez, a képzés, átképzés intézményes megoldásához, valamint a helyben nyilvánvalóan megoldhatatlan gondok esetében az áttelepülés, a térbeli mobilitás elősegítéséhez összehangolt beavatkozásra van szükség.
Tartós munkanélküliséggel sújtott térségnek minősülnek azok a statisztikai vonzáskörzetek, amelyekben az 1994, 1995, 1996 években mért tartós munkanélküliek aránya mindhárom évben meghaladta az országos átlag 133%-át. A mutatórendszer alapján 37 statisztikai vonzáskörzet minősült jelentős munkanélküliséggel küzdő térségnek.
Fejlesztési prioritások a tartós, jelentős munkanélküliséggel sújtott térségekben:
– a foglalkoztatást elősegítő fejlesztések, speciális, a helyi gazdaság fejlődését elősegítő célprogramok, részfoglalkoztatás, közmunka programok kidolgozása és támogatása;
– oktatás, átképzés fejlesztése;
– otthoni és nappali szociális fejlesztés mentálhigiénés programokkal.
Ez a négy térségtípus a területfejlesztés első számú kedvezményezett célterülete.
Fenti térségtípusok közül különösen fontos a válságban lévő ipari és agrárkörzetek problémáinak megoldása. Az ehhez szükséges szerkezetváltás elősegítése érdekében kiemelt feladat középtávon
– az ipari parkok fejlesztését szolgáló célprogram folytatása, a vállalkozási övezetek országos hálózata és az ipar beszállítói rendszerei kiépítésének megkezdése;
– a nemzeti agrárprogrammal összhangban komplex vidékfejlesztési programok kidolgozása és megvalósításuk elkezdése;
– a vállalkozói feltételeket javító komplex tájrehabilitációk folytatása, illetve megkezdése;
– országos képző- és átképző programok kidolgozása és beindítása;
– szükség szerinti szociális támogatás biztosítása az átmeneti időszakra.
