Farnos. (Fornus. Fernus.)
Farnos.
(Fornus. Fernus.)
(Fornus. Fernus.)
Nevét valamelyik birtokosától nyerte; a Farnos személynév Árpádházi királyaink korában nagy kelendőségnek örvendett, s innét származik helynévi gyakorisága. 233
Eredetileg a vele tőszomszédos Adorjánvár tartozéka lehetett, és csak később, midőn e vár a koronára szállt, juthatott királyi adományképen a várad-előhegyi királyi alapításu prépostság birtokába. Itt maradt azután az egész középkoron át, kivéve ama kevés időt a XV-ik században, mikor zálogképen a szent-jobbi apátság birtokában volt.*
Nátafalusi K: A jászóvári premontrei névkönyv. 1872. 25. l.
Egyházi multjából csupán annyi ismeretes, hogy 1332–1335-ben István, a következő évben pedig Egyed volt lelkésze, kik nyolcz garas pápai tizedet fizettek évenként.
