CSÖKMŐ. (CHUKLEV. CHEKMEO. CHEKMO. CHYTMEU.)
CSÖKMŐ.
(CHUKLEV. CHEKMEO. CHEKMO. CHYTMEU.)
(CHUKLEV. CHEKMEO. CHEKMO. CHYTMEU.)
Mint falut említi már a Váradi regestrum,* s a bécsi codex, mely utóbbi szerént az 1291–1296. évek valamelyikében öt kepe püspöki tizedet fizetett. A pápai tizedjegyzékek szerént lelkészei voltak: 1332-ben Bálint; 1334-ben Mihály; 1335. s a következő évben pedig Tamás, kik közől az első hét, a többiek öt-öt garas tizedet fizettek évenként.
112. oklevél.
Nemesi birtok volt, nevezetesen a Veer-ek, majd a Maróthy-ak birtoka.* Utóbb a váradi káptalan is részbirtokos lőn benne.*
HAAN és ZSILINSZKY: Békésmegyei oklevéltár. II. 18. 1.
E munka II. köt. 275. 1.
A váradi káptalannak egy 1416-iki osztálylevele említ ugyan bizonyos Chokmo biharmegyei falut, mint a Hunt-Pazman nemzetség birtokát, de ez minden névhasonlatosság mellett sem Csökmő, mert a kérdéses község az idézett oklevél szerént Margita vidékén a Bisztra folyó mellett emelkedett,* s nem lehetetlen, hogy a bécsi codex idézett tudósítása is e községre vonatkozik.
FEJÉR Gy: Codex dipl. X. 5. 737–741. 11. Itt Fejér megjegyzi, hogy «Stephanus Horváth pro Berethó legit Besztercze fluvium, qui tamen in toto Comitatu .(Bihar) non existit.» De létez, mert Besztercze = Bisztra s ez épen az oklevélben emlitett Királyi s Terebes falvak mellett, Margita alatt szakad a Berettyóba. – E községre vonatkozik a budai káptalannak egy 1317-iki levele is, mely monda, «quod magistro Stephano filio Dominici speciali notario domini nostri domini Ludovici ... regis Hungarić sigilli annularis cum Petro filio suo ... et Stephano filio Pauli, filii eiusdem Dominici fratris sui natu maioris.» megjelenvén, egyéb heves, nógrád, bereg, pilis, szatmár és szabolcsmegyei birtokaik közt a biharmegyei «Chukmo et Belmezow» birtokán is megosztoztak «prćsentibus .... magistris Michaele custode, Posonio, Jacobo, Thoma, Petro, Michaele, Nicolao, Emerico et aliis canonicis.» Budai orsz. levéltár kincst. oszt: D. L. 3951.
494Csökmő határán még három egyházas helynek van emlékezete. Az egyik Darvas felé az ugynevezett «templom-sziget,» hol az elpusztult két Borsa vagy Barsa egyike állhatott egyházával. A másik szintén Barsa és Péterhely, hol a hagyomány szerént veresbarátok laktak, honnat a téglákat csak nem régiben építék be a csökmei egyház tornyába, s melyhez közel egy domb ma is «papok hegye» nevet visel. Végre a harmadik a mai szöcsködi tanyától Okány irányában az ugynevezett «telekalj,» hol egykoron Szöcsköd falu állt s hol az egyház alapfalainak némi maradványai még emberi emlékezetre állottak.*
OSVÁTH P: Biharvármegye sárréti járása. 301. 302. 312. ll.
