BESENYŐ. (BESENEU.)
BESENYŐ.
(BESENEU.)
(BESENEU.)
Biharmegyében hajdan két Besenyő község létezett, mindkettő Váradon alul, egyik a Sebes-Körös jobb, másik balpartján.* Ez utóbbi Böszörmény mellett esett s nemesi birtok volt, s valószinüleg ugyanaz, mely 1314-ben mint Dees comes fiainak s köztök László aradi prépostnak birtoka emlittetik;* később Markusi István,* s még később a Csákyak jószága.* A másik Besenyő, mely, mint amaz, szintén elpusztult, már 1273-ban mint a váradi püspök és káptalan közös-, 1374-ben pedig mint ez utóbbi külön birtoka fordul elő.*
Budai orsz. levéltár kincst. oszt: Dical. Conscript. VIII.
Zichy-okmánytár: I. 148. és II. 53. 1.
Zichy-okmánytár: I. 148. és II. 53. 1.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt: Dical. Conscript. VIII.
E munka II. kötete 247. 1. 2. és 275. 1.
A pápai tizedjegyzékek egy Besenyőt sem említnek, a bécsi codex említ egyet a homorogi főesperesi kerületben, mely tizenhárom kepe püspöki tizedet fizetett, mely tehát az utóbbi, a káptalani 361Besenyő, minthogy a másik, helyzeténél fogva, a bihari főesperességhez tartozott. De hogy e két Besenyő egyike vagy másika összefügg-e ama Besenyővel, melynek egyháza már a XIII-ik század elején s Szent-László sirjának felnyitójával, Dénes mesterrel együtt emlittetik?* oly kérdés, melynek megoldására elégtelenek az adatok.
E munka I. kötete 149. 1.
