OKÁNY. (OKA. OKAN.)
OKÁNY.
(OKA. OKAN.)
(OKA. OKAN.)
Történetének szálai felérnek a XIII-ik század elejére, midőn egyik lakosa, Móricz tolvajsággal vádoltatván, Váradon az isten-itéleti törvényszék elé került és ott bünösnek találtatott.* Első ismeretes birtokosa 1249-ben Pál országbiró s zalai főispán.* Utóbb a Henczhidai nemesek kezébe került, s azok utolsajának, Benedeknek magvaszakadtával, 376II. Ulászló király 1507-ben fele részben Verbőczi István országbirói főjegyzőnek, másik fele részben pedig Torday Miklósnak adományozta.* Később még több részre szakadt.*
Váradi regestrum: 105. okl.
WENZEL G: Árpádkori uj okmánytár. VII. 282–284. 11.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt: D. L. 21755. – 929. 41. – Dicalis Conscript. VIII.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt: D. L. 21755. – 929. 41. – Dicalis Conscript. VIII.
Várad felé, a községen kivül emelkedő magasabb helyen emberi emlékezetre még jelentékeny épület romjai s nagy diófák állottak, a népmonda szerént klastrom maradványai; de okányi klastromról hallgatnak történeti emlékeink. Annyi bizonyos, hogy Okánynak volt egyháza, de az is csak igénytelen, melynek egyetlen ismeretes lelkésze, Balás az 1332–1334. években csupán nyolcz garas pápai tizedet tudott fizetni évenként.
