APÁTI. (APATHY. APATI. PADY.)
447APÁTI.
(APATHY. APATI. PADY.)
(APATHY. APATI. PADY.)
VALAMELY apátságtól, mint birtokosától vette nevét, de hogy melyik apátság volt az? ma már kimutatnunk nem lehet. Történeti forrásaink emlitenek telkii apátságot, s ez Apáti község tőszomszédos volt Telki községgel, utóbb várossal;* de egy 1344-iki oklevél, mely együtt emliti mind Apátit, mind Telkit, nem ez utóbbit, hanem a szintén szomszédos Bátort, ma Fekete-Bátor, nevezi monostoros helynek; hogy azonban Apáti még akkor is valamely monostor birtoka lett volna, azt nem mondja.* És ebből kiviláglik, hogy Szent-Kereszt telkii apátsága, mely még 1465-ben is létezett,* bár az emlitett Telkibe helyezik,* ott nem állhatott. Apáti már az idézett évben sem volt egyházi birtok,* amint 1402-ben is ugy tünik fel, mint Bwga Péter váradi polgárnak felerészben örökölt, felerészben pedig zálogjogon birt jószága.*
BÉL M: Adparatus ad hist. Hung. 30. 1.
Hazai okmánytár: III. 150. s köv. 11.
TELEKY J: Hunyadyak kora. XI. 128. 1.
FUXHOFFER-CZINÁR: Monosteriologia I. 280. 1. – Történelmi tár: VI. 240–241. 11. – THEINER Á: Monumenta Hung. II. 456. 1.
Birtokosai 1344-ben róla már Apáthiaknak neveztetnek.
Budai országos levéltár kincst. oszt: D. L. 8772. – HAAN és ZSILINSZKY Békésmegyei oklevéltár. 49. 1.
Hitközségnek elég szerény volt: lelkészének évi tizede egyszer sem haladta meg a nyolcz garast, de többször még azon alul maradt. Lelkészei: 1333–1334-ben János, a következő két évben Marczel, 1337-ben Márton, haugyan e név nem hibásan áll Marczel helyett.
