BÁTOR. (BATUR.)
BÁTOR.
(BATUR.)
(BATUR.)
A többi hasonnevü községektől Fekete előnévvel különböztetik meg, mely előnév Biharmegyének nemcsak Fekete-Körös-völgyi, hanem keleti részeiben is oly gyakori még ma is, hogy ama «Fekete Magyarország»-ot, 450melyet XI-ik századi történeti forrásaink emlegetnek,* talán épen e tájakon kell keresnünk.
HUNFALVI P: Magyarország ethnographiája 332. 1.
Fekete-Bátor első ismert birtokosa a Toldi nemzetség, melynek harmadik ága e birtokáról Fekete-Bátori Toldinak irta magát.* Negyedik, napjainkban Kis-Toldinak elnevezett ág nem volt;* ama boldogtalan ifju Toldi Miklós, kinek szomoru sorsát már ismerjük,* neveztetett Kis-Toldinak, de nem azért, mintha ilyen nevü ágból származott volna, hanem, hogy megkülönböztessék bátyjától, szintén Toldi Miklóstól, ki vele egyidejüleg élt s Fekete-Bátorban is birtokostársa volt.*
Lásd fentebb: SZALONTA és SZENT-MIHÁLY.
Filologiai közlöny. 1881. II. füz.
E munka I. kötete 415–417. 11.
Budai országos levéltár kincst. oszt: Dical. Conscript. VIII.
A középkori Bátor büszkeségéről: monostora s váráról már szólottunk;* meg kell még emlitenünk, hogy községi egyháza is volt, melynek egyetlen ismeretes lelkésze, Lőrincz az 1332–1337. években tizenöt garas pápai tizedet fizetett évenként. Eszerént Bátor monostora megszünése után sem sülyedt le egészen az utolsó rendü községek közé.
E munka II. kötele 425. 1.
