SZIGETI. (ZIGIETI. ZIEGETI. ZIGETI.)
SZIGETI.
(ZIGIETI. ZIEGETI. ZIGETI.)
(ZIGIETI. ZIEGETI. ZIGETI.)
A rég elpusztult község helye felől legrégibb történeti emlékeink egyike, a Váradi regestrum s a mindig uj szájhagyomány nyujt tájékozást. Az első szerént dalmi s kalácsai lakosok pereltek a zarándmegyei alispán előtt s ügyvédjök Szigeti faluban lakott.* E községek 472tehát Zarándmegyében estek akkor s közel egymáshoz, s Dalom és Kalácsa, mint láttuk, csakugyan ott álltak, közelökben kell keresnünk Szigetit is. Itt segitségünkre jön a hagyomány, mely még emlékezik rá, hogy Bélfenyértől keletre falu létezett egykor, melynek faragott kövekből rakott egyházát csak a mult században bontották szét, s melynek helyét ma is Szigetnek nevezik. Itt állt tehát Szigeti falu; e helyre utal az 1552-iki adókönyv is, mely e községet, mint a váradi püspök birtokát említi.*
309. oklevél.
Budai orsz. levéltár kincst. oszt: Dical. Conscript. VIII.
Mindenesetre derék egy község lehetett: lelkésze, Ágoston 1332-ben, s Péter a következő öt évben hol husz, hol tizenkilencz garas pápai tizedet fizettek évenként.
