23. KÉZDISZENTKERESZT
23. KÉZDISZENTKERESZT
1332-ben Polyán néven jelentkezik az oklevelekben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 126.; Orbán: Székelyföld. III. 114., 3. jegyz., Suciu: Dicţionar istoric.) Az 1567. évi regestrumban Polyán néven jegyzik, 39 kapuval. (Orbán: i.h.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, János ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 10 régi és 4 kicsi banálist fizet, 1334-ben pedig 2 garast. (Beke: Az erd. egyházmegye. 126.; Orbán [i.h.] János helyett Ivánt említ, aki azonos Jánossal. János szerepel a Documente kötetben is (XIX. C., III. 196. 150.])
A hagyomány úgy tartja, hogy a falu kétszer is változtatta helyét, s így nem lehet tudni, hogy a mai templom a régi helyén épült-e.
Az 1802. évi földrengés a régi templomot annyira megrongálja, hogy 1817-re meg kellett újítani. Pár évre rá, 1822-ben tűzvész pusztítja a falut és a templomot is. Újat építenek helyette (Schematismus. 1882. 104.), rokokó stílusban. (Bálint I.: Judeţul Covasna.)
A régi templom a harang fennmaradt felirata szerint 1648-ból való: „O Rex gloriae Christe, veni cum pace.1648. Aedificatores Polyamenses et Bélafalvenses ex sede Kézd.
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció után is megmarad katolikusnak. A XVIII. században katolikus anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.)
Katolikus templom
