30. LÉCFALVA
30. LÉCFALVA
1332-ben villa Beze, Lézafalva, Lozofalva néven jelentkezik az oklevelekben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 125.; Orbán: Székelyföld. III. 192.) 1537-ben Leczfalvának (SZOKL. IV. 14.) írják. Az 1567. évi regestrumban Léczfalva 28 kapuval szerepel. (Orbán: i.h.)
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, András a pápai tizedjegyzék szerint 6 dénárt fizet. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.; Documente. XIV. C., III. 151.)
Egy 1537. évi oklevélből ismeretes, hogy a templom védőszentje Szent Miklós, amikor a lécfalvi Szent Miklós egyház egy malom jövedelmének felét kapja adományul a „Feketeügy folyón lévő malomból”. (SZOKL. IV. 14.)
A mai templomról azt írják, hogy a XVI. században épült. Ha ez igaz, akkor a XIV. századi templom után a második templom, és a régiből nem őrzött meg semmit. Mai formáját nagyméretű átalakítás után 1878-ban kapta.
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején református lesz, templomával együtt.
A XVIII. században is református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.) és ma is tiszta református falu.
Református templom
