2. ALSÓIDECS
2. ALSÓIDECS
1319-ben Olydeech néven jelentkezik a forrásokban (Documente. XIV. C., I. 133.), majd 1333-ban Idech Inferior (i.m. III. 210.), 1461-ben Alsoydech (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Simon a pápai tizedjegyék szerint 12 régi banálist fizet, majd újra 10 régi banálist. 1333-ban Konrád pap 6 régi banálist, 1334-ben 1 garast, 1335-ben 2 garast. (Beke: Az erd egyházmegye. 157.; Documente. XIV. C., III. 127, 149, 210.)
1444-ben Imre a plébános, akit az erdélyi püspök azzal küld ki Nagyfaluba, hogy távolítsa el onnan Bertalan plébánost, aki jogtalanul foglalta el a plébániát. (Beke: i.m. 157.)
1466-ban is plébánosa van. (Urkundenbuch. VI. 237.)
Mivel a szász telepítést a XIII. századra teszik,
Alsóidecs templomának építése is a XIII. századra tehető. (Göllner: Geschichte der D. in R. 28.)
1868-ban tűzvész után újjáépítik 1875-ig; a tornyot kétszer is, mivel építés közben összeomlik.
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt.
A XVIII. században is lutheránus anyaegyház és azóta is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 187.)
Más egyház nem volt a múltban.
Lutheránus templom
