31. RÉTY
31. RÉTY
1334-ben Reech (Beke: Az erd. egyházmegye. 107.; C. Suciu: Dicţionar istoric.),1426-ban Retye
(C. Suciu: i.m.) néven jelentkezik az oklevelekben. Az 1567. évi regestrumban 17 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. III. 168.)
1334-ben plébániatemploma van, papja Gergely ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 6 dénárt fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 107.; Orbán: i.h.; Documente. XIV. C., III. 202.)
A legrégebbi – ha átalakítva is – és ma is álló székelyföldi templomok közé sorolják: XI. vagy legkésőbb XII. századi. (Orbán: i.h.; Kovács: Magyar ref. templomok. II. 669.)
Épen megmaradt román kori szentélyének apszisa félköríves záródású és megőrizte boltozatát is, amely félkúp boltozatú és félköríves diadalívvel kapcsolódik a hajóhoz.
A hajót 1857-ben bővítik, meghosszabbítva és szélesítve is, egyik oldalát pedig egészen újjáépítve.
A templom bővítésekor részletesen leírták régi elődjét (Vasárnapi Újság. 1857. 281.), feljegyezve a feliratokban addig szereplő dátumokat is. Többek között az „Erhesztei Ekla corusa 1138” feliratot az újraépült déli oldal karzata felett. Ez nyilvánvalóan téves olvasásból származik, mert akkor itt még nem használták az arab számjegyeket. (Orbán: i.m. III. 167.)
A templomot erődített fal vette körül, amelyből csak a különálló torony maradt meg; a várfal egyik bástyájából emelkedhetett ki. Ezt bizonyítják alsó részének tömör, vastag falai.
A templom magányosan áll a falu feletti Templomdombon, ahonnan a falu később leköltözött a Feketeügy partjára. (Orbán: i.m. III. 168.)
A rétyi templom a vidék szentegyháza volt, ahová a reformáció előtt szentmisére járt Bita, Komolló, Egerpatak, sőt Eresztevény is, amire a Bita és Eresztevény felől jövő út neve is emlékeztet: Szentegyház útja. (Orbán: i.h.)
A középkori Réty katolikus volt és a reformáció korában lett református, a templommal együtt.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.), és e század elején is Rétynek csak református temploma van. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
