37. SEPSISZENTIVÁN
37. SEPSISZENTIVÁN
1332-ben de Sancto Joanne néven jelentkezik az oklevelekben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 108.; C. Suciu: Dicţionar istoric.; Documente. XIV. C., III. 151.), 1380-ban Zenthyvan (C. Suciu: i.m.), 1521-ben Szent János (uo.) néven említik. 1567-ben a regestrum 22 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. III. 197.)
1332-ben plébániatemploma van, papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 16 régi banálist fizet, majd ismét 6 régi és kicsi banálist, 1333-ban 6 veröczeit, 1334-ben 10 veröczeit. (Beke: i.h.; Orbán: i.m. III. 197., 3. jegyz.; Documente. XIV. C., III. 151.)
A falu nevét Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomától kapta. A középkori templomot, mely nagyon romos állapotba jut, 1725-ben javítják. (Schematismus. 1882. 43.) 1775-ben új tornyot kap, 1777-ben pedig új kórust. Az 1802. évi földrengés nyomán összeomlik, ezért alapjaiból újjáépítik. (Schematismus. 1882. 43.)
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció korában református lesz, majd az unitárius vallásnál állapodik meg templomával együtt. Kevés hívő marad reformátusnak és még kevesebb katolikusnak.
1725-ben a Henter család (Dávid, Elek és János), valamint az alsócsernátoni Kálnoki Mihály karhatalommal elfoglalja a templomot, és visszaadja a katolikus egyháznak. A hívek többsége is katolikus lesz. (Orbán: i.m. III. 197.) Addig a katolikusok a Henterek udvari kápolnájába jártak, ahol a család papot tartott.
1725 után az unitáriusok alkalmi imaházra szorulnak, míg templomot építenek.
A XVIII. században római katolikus és unitárius anyaegyháza van (Benkő J.: Transsilvania. II. 165, 228.), és e század elején is. (Helységnévtár. 1913.)
Más egyház és templom nem volt Sepsiszentivánon.
Katolikus templom
