22. GYERGYÓSZENTMIKLÓS
22. GYERGYÓSZENTMIKLÓS
1333-ban és 1334-ben a pápai tizedjegyzékben de Gorgio plébániája részéről történt valamelyik befizetés biztosan Gyergyószentmiklósra vonatkozik, mely mint Gyergyó központi helye a nép nyelvén Gyergyóval azonosul. (Beke: Az erd. egyházmegye. 178.; Documente. XIV. C., III.164.171, 199.) 1567-ben a regestrum Zenk Miklós néven 78 kapuval jegyzi. (SZOKL. 221.) 1569-ben Gijergijo Zent Miklos, 1602-ben Girgio Szent Miklos, 1698-ban Gyergyo Szent Miklos (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő.
A település Szent Miklós tiszteletére szentelt templomától kapta nevét.
A XV. század végén gótikus templom épül, melynek pontos dátumát a második építéskor a torony alatti ajtókeret román kori szemöldökkövébe utólag bevésett dátum jelzi: 1598 (Az Oltár. II. 360).
1499-ben Szentmiklósi Gergely Györgyné, „Lujza asszony” kezdeményezésére misealapítvány is van. (Az Oltár. II. 360.)
1586-ban Fábián a templom papja, akinek idejében érdekes szabályzat készül az egyházi fegyelemről. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 142.)
1661-ben a tatárbetörés következtében sokat szenved. Mivel a templom szűknek bizonyul, 1756–1773 között, az akkori barokk stílusban új templomot építenek. A gótikus kor templomára csak a torony emeleti részén a befalazott gótikus ablakok emlékeztetnek. (Schematismus. 1882. 85.). Kőkerítése 1750-ből való.
A gótikus korszakból való 1548-as harangja is, ezzel a felirattal: „Non habemus hic manentem civitatem, sed futura inquirimus. Gy.-SZ.-Miklos. 1548.“ (Orbán: Székelyföld. II. 105.; Batthyaneum. I. 105.)
Középkori emléke továbbá egy pergamenlapokból készült kéziratos Missale. (Az Oltár. II. 360.) XVI. századi Both várát a Rákóczi-féle szabadságharc után lerombolják. Helyén 1933-tól Szent Anna-kápolnát építenek.
Katolikus templom
