57. SZÉKELYBETHLENFALVA
57. SZÉKELYBETHLENFALVA
1505-ben Bettlenfalva néven jelentkezik az oklevelekben (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1518-ban Bethlenfalva (uo.) a neve. Az 1567. évi regestrum 12 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 220.)
Egy 1614-es panaszlevél szerint Sánta Imre, bethlenfalvi lakos ezt vallja: „A pápáspapok idejében a vár épületének előtte Bethlenfalva Kadicsfalvára és Szenttamásra is ment predicatiora.” A panaszlevélből az következik, hogy Bethlenfalván is volt templom, csak a reformációs évtizedek paphiánya miatt jártak a katolikusok máshová templomba, amikor saját pap nem jutott nekik.
Ez abból a tényből is megállapítható, hogy 1624-ben Bethlen Gábor úgy rendelkezik, hogy a templom és a pap nélkül maradt székelyudvarhelyi katolikusok is Bethlenfalvára járjanak templomba.
Miután Székelyudvarhelyen is templomhoz jutnak a katolikusok, 1633 után Bethlenfalva filiaként Udvarhelyhez tartozik. Az 1659. évi egyezség kimondja: az udvarhelyi templomban helyet kell biztosítani a bethlenfalviaknak, amint a bethlenfalvi kápolnában (templomban) is helyet kapnak az udvarhelyiek. (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék. 324.)
A XVIII. századra annyira romossá lesz, hogy 1774-ben a romokból új templomot építenek s toronnyal is ellátják. (Schematismus. 1882. 181.)
A hagyomány szerint az eredeti kápolna a Kápolnakert nevű helyen állott, az új templomon felül.
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején is megmarad régi hitében, bár nem akadálytalanul, mert volt idő, amikor annak ellenére, hogy „az egész falu ezen vallásban” volt, eltiltották őket hitüknek templomban való gyakorlásától s „a barátra is rámentek hatalmasul és elfogták. Ezért kénytelen Bethlen Gábor elrendelni, hogy a hívek a régi szokás szerint barátot vagy papot tarthassanak... ha a bethlenfalviak egész falustól egyakarattal kívánják.” (Jakab–Szádeczky: Udvarhely vm. 349–350.)
Ezután mindvégig megmaradnak katolikusnak és 1802-től Kadicsfalvával tartanak fenn plébániát.
Katolikus templom
