30. MEZŐKÖLPÉNY
30. MEZŐKÖLPÉNY
1332-ben a pápai tizedjegyzékben Kulpen néven jelentkezik. (Beke: Az erd. egyházmegye. 166.; Orbán: Székelyföld. IV. 202.)
1473-ban villa Kelpen (Barabás: SZOKL. VIII. 129.) formában fordul elő. Az 1567. évi regestrumban 8 kapuval mai nevén írják. (Orbán: i.h.),
1332-ben plébániatemploma van, plébánosa, Ábrahám a pápai tizedjegyzék szerint ebben az évben 3 régi banálist és 3 dénárt fizet, 1334-ben pedig Jakab pap 8 dénárt. (Orbán: i.h.; Beke: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric. 133.)
Középkori temploma ma is áll, bár átalakítva. Terméskőből épült, 1708-ban végeztek rajta nagyobb átalakításokat. (Ref. Névkönyv. 1905. XXVIII.). Eredetileg román stílusban épült. (Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok. 12.)
A templom mellett fatorony áll. (Balogh J.: Magyar fatornyok. 170.) Ennek építését 1708-ra teszik. (Debreczeni: i.h.)
A középkorban a teljes egészében katolikus lakosság a reformáció idején átéli a protestantizmus erdélyi változásait. Tartósan unitárius lesz, de úgy látszik a XVII. század közepén visszatér a református valláshoz, mert unitárius papja, Szentmiklósi Mihály 1584-től már református lelkész Marosvásárhelyen. (Orbán: i.h.)
A helynevek régi, XVI. századi lakóiról vallanak: Bocsk, Bocsk alja, Csajka far, Csajka hét, Erdővég, Fiúpad, Gát alatt, Kapusi elő, Kata völgy, Képhegy, Krohány, Mocsár, Büdös tó, Kocsár szer, Mogyorós, Mogyorós alja, Mogyóros vég, Nány padja, Sóm hossza, Csegény szer, Szénafű, Tamás tava, Vérpad (SZOKL. VI. 408.), Nagyerdő, Katonadomb, Gyilkoscsúp (Orbán: i.h.), Csicsajtető, Korhány, Púpos, Szilas, Katvölgytető, Vérhegy, Unumáj, Tulok, Képhegy, Árokpatak, Máté kútja (Zongor Máté ásatta), Samu kútja, Csonkás kút, Árokkút (Benkő K.: Marosszék. 342.)
Református templom
