66. VADASD
66. VADASD
Első jelentkezése az 1567. évi regestrumból ismeretes: Wadast. (Orbán: Székelyföld. IV. 31., 1. jegyz.) 1574-ben Wadasd (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában jelentkezik.
Régi temploma újraépült. (Orbán: i.m. IV. 31.)
Benkő szerint az egykori kőtemplom, mely cseréppel volt fedve, megújításakor elveszíti eredeti gótikus stílusjegyeit. (Benkő K.: Marosszék. 248.) Ha közlése helytálló, akkor a templom reformáció előtti, még a katolikus korból való volt. Ezt megerősíti az 1502-ből származó harangja, melyet, bár 1869-ben újraöntöttek, feliratát szerencsére megörökítették: „Maria Mater graciae Mater Misericordiae 1502“. (Orbán: i.h., Benkő K.: i.h.)
1886-ban egészen új templomot építenek, a régiből egyedül egy szemöldökkő marad meg. (Ref. Névkönyv. 1900. 19.) Ekkor pusztul el régi faharanglábja is. (Balogh J.: Magyar fatornyok.) A régi haranglábon még egy harang függött 1663-ból. (Ref. Névkönyv. 1900. 19.)
Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció korában reformátusok lesznek, amiben részük volt a gr. Toldalaghi, gr. Rhédei, gr. Bánffi, br. Kemény, gr. Teleki családoknak, amint a Református Névkönyv (1900. 19.) írja: „lehet, hogy ezek buzdítására lettek reformátusok”.
XVI–XVII. századi lakóiról a helynevek vallanak: Gorzsáf száda, Harmadvölgy, Hira dorma, Nyugvó fánák, Hiród oldala, Kálnás, Kis erdő, Kompod, Koncsod, Koncsok, Mocsár szer, Székút pataka (SZOKL. VI. 411.), Verőfény, Szénégető, Kecskés hegyese, Falbükk, Dióhegyes teteje, Tövisvölgy feje, Talyiga cseréje, Kárhágó, Bozód, Vigyorgó, Nyáros, Nagy patak, Hosszúszáj, Gorzsád pataka, Teke hídja (Benkő K.: i.m. 247–248.).
Református templom
