1. ALSÓBALÁZSFALVA
1. ALSÓBALÁZSFALVA
1292-ben Ruzue néven írják. (Györffy II. 85.)
1434-ben Balázsfalva, 1515-ben is Balázsfalva, 1589-ben Balásfalva utraque, 1733-ban Szász-Balásfalva néven jelentkezik a forrásokban. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Első egyházi adat a helységről 1621-ből ismeretes, amikor egyházközségét a nagysajói capitulum anyakönyvében sorolják fel.
Mivel eredeti lakói szászok voltak (1600-ig), bizonyosra vehető, hogy. temploma és egyházközsége már a középkorban megvolt.
1622-ben egy Rüski harang eladásáról van szó. Restauráláskor gótikus részek kerültek felszínre a szentélyben. (Fabini)
Egykori katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, majd református. A XVIII. században református anyaegyház. (Benkő J.: Transsilvania. II. 193.)
1747-ben még református vizitációt tartanak az egyházközségben.1876-tól innen adminisztrálják az egykori sajószentandrási egyházat is, mely előbb anyaegyház volt (Ref. Szemle. 1890. 2.), és temploma is áll még a század végén, elapadt híveivel. Ma görögkeletiek használják.
