19. FELSŐTÖK
19. FELSŐTÖK
1280-ban superior Theuk néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 92.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1379-ben Felseutheuk (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.), 1511-ben Felső-Thewk, 1587-ben Felső Theok formában fordul elő. (C. Suciu: i.m.)
Eredetileg román kori temploma volt, „szakértők véleménye szerint” (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 648.) az 1200-as évekből.
A XIV. században gótikus stílusban átépítik. Ebből a korból való a szentély hornyolt bordás keresztboltozata. Diadalíve csúcsíves, hasonlóképpen a déli kapu és a szentély ablakai is. Zárókövén Krisztusra emlékeztető fej, oszlopfőjén egy bajuszos fej domborműve látható. Gótikus kőfaragásos elemei a fejlettebb formákat képviselik. (Gh. Arion: Sculptura gotică. 90.) Középkori fali szentségfülkéjét is megőrizte.
Egy 1468-ból származó adat szerint Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. (Szabó T. A.: Szolnok-Doboka m. 202, 209.)
1869-ben a hajó új mennyezetet kap. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. VII. 22.) Mai külső formáját 1907-ben nyeri. (Kovács: i.m. II. 649.)
Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt. A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Középkori lakóiról a helynevek is tanúskodnak: 1462-ből Remeteberek, Remetekerek; 1759-ból Nagyirtovány, Felsőforduló, Cserfű, Dobai kert, Alsóforduló; 1788-ból Sároskút. (Kádár: i.h.)
